Rendeletek tára, 1902

Rendeletek - 127. A m. kir. belügyminister 1902. évi 129.000. számú rendelete. Gyámügyi ügyviteli szabályzat a községek és járások részére.

1658 127. 129.000/1902. B. M. sa. intézni, hogy világosan lássák a tényállást és a ténykérdést, amely felett az ülésnek véghatározatot vagy végzést kell hoznia. Az előadás és az ügy iránt tett kérdések tisztázása után következik a szavazás. Szavazatok egyenlő megoszlásának esetén az elnök dönt. Az érdekeltek megliirása az ülésre, a yéghatározat, Tégzés kihirdetése és a MebbriteL 36. §. Az érdekelt feleket — köztük a gyámhatóság alatt álló kiskorú törvényes képviselőjét — a biró vagy helyettese arra az ülésre, amelyben a gyámhatóság alatt álló kiskorú ügye előadásra kerül, meghivni köteles. Továbbá amennyiben szükséges, meghívja a 14. évet meghaladott kiskorút, a beavatkozási joggal biró rokonokat és bárkit, akinek meghallgatása a tényállás kideritése czéljából szükséges. A tényállás megállapítása czéljából az ülés elnöke és tagjai a meghivottakhoz kérdéseket intézhetnek, de a meghivottak kérdés nélkül is nyilatkozhatnak. Az előadói tervezet megvitatásának és a szavazásnak idejére a meghivottak az ülési helyiségből eltávolithatók. A véghatározatot (végzést), ha az érdekelt az ülésben jelen van, az elnök kihirdeti és ugyanő — vagy szükség esetén a jegyző — megmagyarázza és az érdekeltet felebbviteli jogára figyelmezteti. Ha érdekelt egyáltalán nincs jelen, vagy egyes érdekeltek távol vannak: akkor őket az elnök vagy helyettese magához hívja s a véghatározatot (végzést) megjelenésükkor hirdeti ki. A szóbeli kihirdetés megtörténtét a jegyzőkönyvben meg kell említeni. Ha az érdekeltek a meghívásra meg nem jelennek, vagy a véghatározatnak (végzésnek) Írásban való kézbesítését óhajtják: nekik a véghatározatot (végzést) Írásban kell kézbesíteni.