Rendeletek tára, 1900

Oldaszámok - 1900-II-643

256. 70.055/1900. K. M. sz. 643 tovább adja s az új szelvénytulajdonosok a szelvényeknek hasonló feltételek mellett leendő tovább eladása czéljából szintén vásárolnak egy-egy szelvény-füzetet, a részére megmaradt egy szelvény ellenében megkapja a kikötött s az egy-egy szelvény áránál jóval nagyobb értékű árúczikket. Nyilvánvaló, hogy az árúsitás e módjában tömeges és gyors eladási szándék, illetve tömeges és gyors vételre alkalmas ingerlés van. Az ipartörvény 51. és 52. §-a a végeladásokat, árveréseket és más tömeges vételre ingerlő elárúsitási módokat előzetes iparhatósági engedélyhez köti s abból az okból bizza az engedélyek kiadását az iparhatóság szabad mérlegelésére és belátására, hogy az iparhatóság a jelzett elárúsitási módokban rendszerint megnyilatkozó jogosulatlan és tisztességtelen versenynek útját állhassa az által, hogy csak akkor adja meg az idézett törvényszakaszok szerinti eladási módokra az engedélyt, ha a jelzett módon való elárusitás az üzleti érdekek jelentékeny megkárosodásának elkerülése érdekében okvetlenül szükséges. A fentebb ismertetett »szelvény-rendszer« melletti árusitásnál nem forognak fenn azok az okok, melyekből a tömeges és gyors vételre ingerlő árusitásnak ez a módja az ipartörvény 51. §-a alapján engedélyezhető volna. Az a ki szelvény-rendszer mellett árusit, nem az üzletet érhető károk elhárítására, hanem a versenytársak rovására jogosulatlan üzleti haszon elérésére törekszik. A verseny e módja a kereskedelemben nem tűrhető meg, meri az a rendkivül olcsó vásárlás elhitetésével végeredményében az összes versenytársak egyenes megkárosítására vezethetne. A szelvény-rendszerrel árusitó félrevezeti a közönség jóhiszeműségét, elhitetvén a vevővel azt, hogy e rendszer mellett olcsón vásárol, holott a közönség maga az árút a szelvény-rendszernél talált értéken felül is meg-