Rendeletek tára, 1899

Rendeletek - 211. A magyar kir. pénzügyminister 1899. évi 69.250. számú rendeletével kiadott utasitás a söradóról szóló 1899. évi XIX. t.-cz. végrehajtása iránt.

962 211. 69.250/1899. P. Ű. M. sz. általában alkalmasak, az az eljárás követendő, hogy az üzlet folytatására szükséges eszközök és készülékek értéke még abban az esetben sem vehető számításba, ha az épülettel mindjárt szoros kapcsolatban volnának is. Álta­lában az ily épületek biztosítási alapot a becsértéknek csak azon részéig nyújtanak, melylyel — rendeltetésük czélját mellőzve — mint puszta épületek, forgalmi érté­kükhöz képest bírnak. Habár az előző 4-ik pont szerint azoknál az épüle­teknél, melyekben az iparüzlet folytat tátik, az adóhitelek biztosításául való lekötés esetében az üzlet folytatására szükséges eszközök és készülékek értéke még akkor sem vehető számításba, ha azok az épülettel mindjárt szoros kapcsolatban volnának is, mindazonáltal, miután az 1883. évi XLIV. t.-ez. 77. §-a szerint a söradóhitel-hátralékok behajtásánál a kincstárnak első sorban az ingó felszereí­vényekre kell a végrehajtást foganatosítani és csak ha a megejtett árverés, vagy azok megbecslése az ingók elég­telenségét igazolja, kérelmezhető az ingatlanra való végre­hajtás : szükséges, hogy a hitel ilyen nemű biztosításánál az ingó felszerelvények is leköttessenek, illetőleg azokra a zálogjog szabályszerűen megszereztessék. A lekötendő ingó felszerelvények alatt csakis az értékesebb gyári felszerel­vények értendők, melyek az üzlet folytatására szükséges eszközök és készülékek olyan részét képezik, melyek az épülettel szoros kapcsolatban vannak és az épület gyári rendeltetésének czélját kifejezésre juttatják. A zálogjognak ezekre való megszerzése egyrészt az ingó felszerelvények okiratszerű elzálogosításában, s más­részt azoknak jelképileg, vagy kézről-kézre való átadásá­ban áll. Az első kellék az által érendő el, hogy a biztosítási okiratban az »ingatlanságot« szó után: »és annak bármi

Next

/
Oldalképek
Tartalom