Rendeletektára, 1898

Rendeletek - 53. A földmívelésügyi m. kir. minister 1898. évi 9300. számú körrendelete valamennyi törvényhatósághoz, a sertésvész (sertéskolera) fellépése esetén követendő eljárás tárgyában.

53. 9300/1898. F. M. sz. 277 gyanús istállót megvizsgálná — az 1. §. h) pontja értelmében összeirt sertéseket, és pedig elsősorban a gyanús szállás, udvar, major vagy pusztával szomszédos szállásban, udvarban, illetőleg majorban, pusztán levő sertéseket vizsgálja meg egyenkint és tüzetesen, s csak ennek megtörténte után lát a gyanúsnak jelzett szállásban, udvarban, majorban vagy pusztán levő sertések vizsgálatához. Ha az illető udvarban vagy majorban több sertésól volna, első sorban azokat az ólakat fogja megvizsgálni, melyekben az állatok egészségeseknek jeleztetnek, és csak legutoljára megy a gyanús ólakba. 4. §. Ha az állatorvos a megtartott vizsgálat alapján a sertésvész (sertéskolera) gyanúját állapította meg, de nem volna elhullott sertés, melynek szervei a vizsgálatra alkalmasak, úgy a gyanús sertések közöl a tapasztalt kórra nézve legjellegzetesebb tüneteket mutató darabot, szabályszerű becslési eljárás után, leszuratja és bonczolás útján a kórismét megállapítja. Ha a hatósági állatorvos sem a sertésvész (serléskolera) gyanúját, sem egyéb ragadós betegséget nem konstatált, erről szóló írásos jelentését az elsőfokú hatóság az állami állatorvosnak betekintés, illetőleg nyilatkozattétel végett azonnal küldje meg. Ha a hatósági állatorvos és az állami állatorvos közt a kórisme megállapítására nézve netán véleményeltérés merül fel, az esetre a hatósági állatorvos a kórra nézve legjellegzetesebb elváltozásokat mutató és vizsgálatra még alkalmas friss szerveket (tüdőt, beleket), személyesen felügyelve a gondos csomagolásra és hivatalos pecséttel lezárva, a kórisme felülvizsgálása végett, az állami állatorvos egyidejű értesítése mellett Budapestre, a kir. állatorvosi akadémiához küldi, kellő gondot fordítván arra is, hogy a küldeményen a származási hely (tehát az illető