Rendeletektára, 1898

Rendeletek - 53. A földmívelésügyi m. kir. minister 1898. évi 9300. számú körrendelete valamennyi törvényhatósághoz, a sertésvész (sertéskolera) fellépése esetén követendő eljárás tárgyában.

53. 9300/1898. F. M. si. 275 majorban, pusztán volt, avagy ilyen állattal közös legelőn egy nyájban járt sertéseket egyéb sertésektől elkülönítve, akkép őriztetni, hogy lehetőleg más sertések be ne fertőztessenek. Intézkedni kell továbbá: b) hogy a beteg, beteggyanus és fertőzésgyanus sertések, úgy a község belterületén levő beteg vagy gyanús sertés tulajdonosa közvetlen szomszédainak sertései az illető szállásokból, udvarokból, illetőleg majorból, pusztáról, a községben levő egyéb sertések pedig a határból ki ne hajtassanak, s lezárt (fertőzött) szállásokból, udvarokból, majorból, pusztáról szálas takarmány, szalma és trágya ki ne szálittassék, hacsak a trágya előbb 5°/o-os frissen oldott mésztejjel nem lett fertőtlenítve ; és — a mennyire lehetséges — a közös legelőre járó sertésállomány i&tállózása foganatosittassék. Ott, hol az istáiiózás keresztül nem vihető, a közös legelőre kihajtandó sertések legeltetésének kisebb nyájakban egymástól teljesen elkülönitve kell történnie. Le nem zárt (vészmentes) szállásokból, udvarokból, majorból, pusztáról származó sertések a tulajdonos birtokában levő magánlegelőkre a község határán belül kihajthatók, valamint meg van engedve a le nem zárt (vészmentes) szállásokból, udvarokból, majorból, pusztáról származó sertéseknek a község határán belül való forgalma is ; c) hogy marhalevelek sertésekre ki ne adassanak, s a lakosoktól a birtokukban levő (sertésekről szóló) marhalevelek a községi elüljáróság által beszedetvén, őrizetbe vétessenek; d) hogy hentesek és állatkereskedők, úgy herélők (miskárolók) a községbeli sertésólakba (szállásokba) ne menjenek ; e) hogy más községből származó sertések a községen (pusztán, tanyán) át lábon ne hajtassanak; hanem — a .18*