Rendeletektára, 1897

Rendeletek - 95. A kereskedelemügyi m. kir. minister 1897. évi 6577. számú körrendelete valamennyi vármegye és önálló törvényhatósági joggal felruházott város közönségéhez (Budapest fővárost és Fiumét kivéve), a gyári, kereskedői és iparos-segédek és segédmunkások útadójának kivetése és behajtása tárgyában.

394 MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1897. teltetett, midőn a munkaadónak nem áll módjában a levonást érvényesiteni. E méltánytalanság megszüntetése iránt a pénzügyminister úr az 1894. évi február hó 14-én 8850. sz. %. kiadott, és a »Magyarországi Rendeletek Tára« 1894. foly. 58. száma alatt közzétett körrendeletével*) saját hatáskörében intézkedett. Mivel pedig az emiitett gyakorlat a fentebb elmondottakból kifolyólag az útadó behajtásánál is előállott, azon egyöntetűség megóvása érdekében, s méltányosságból, az útadó kivetését és beszedését illetőleg a következőket rendelem : 1. Mivel a keresetadó a fentebb idézett pénzügyministeri rendelet szerint 1894. évtől kezdőleg vetendő ki s Írandó elő a gyári, kereskedői és iparossegédekre és segédmunkásokra, az ezen keresetadóra eső útadó 1895-től kezdve szintén közvetlenül a segédek és segédmunkások neve alatt vetendő ki és Írandó elő. 2. a) Az állandóan alkalmazott segédek és segédmunkások útadója attól a munkaadótól szedendő be, kinél a segéd, illetve segédmunkás az útadótartozás esedékessége napján alkalmazásban áll. A munkaadó azon joga, hogy a lefizetett útadót az illető kötelezett béréből levonhatja, továbbra is érvényben marad. b) Az állandóan alkalmazva nem lévő segédek és segédmunkások útadója minden esetben (tehát akkor is, ha a keresetadón kivül más állami adóval is meg vannak róva), közvetlenül maguktól a kötelezettektől szedendő be. 3. Azon gyári, kereskedői és iparos-segédekre és segédmunkásokra, kik az 1890. évi I. t.-cz. 23. §-ában felsorolt egyenes adók egyikével sincsenek megróva, az utóbb hivatkozott törvény 25. §-a értelmében az e §-ban *) Lásd : Magy. Rend. Tára, 1894. évf., I. k., 235. 1.