Rendeletektára, 1897

Rendeletek - 198. A kereskedelemügyi m. kir. minister. — 1897. évi 38.266. szám. A szatmár—fehérgyarmati helyi érdekű gőzmozdonyú vasutra vonatkozó engedélyokirat.

MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1897. 113 A töltés Iába és az esetenkint mellette nyitandó anyagárkok közt legalább 0*8 m. széles padka hagyandó, és ugyanüy szélesnek kell lenni a kisajátítási védszalagnak is. Mindennemű anyag-termelési és lerakási helyek mindig a földterületek lehető kímélésével, köz- és magánérdekek károsítása nélkül, valamint akként választandók, illetve állapitandók meg, és úgy létesítendők, hogy azok a közlekedésre és vízlefolyásra, valamint a pályatest és tartozékainak megfelelő és czélszerü előállítására és fentartására nehézséget, akadályt vagy veszélyt ne képezhessenek, továbbá hogy azok minél rendesebb és szabályosabb alakkal és fenékkel, illetve koronával bírjanak. Megállapíttatik továbbá, hogy nem szabad anyaglerakási helyeket akképen elhelyezni, és az anyaglerakást olyképen eszközölni, hogy az által a pályának hóval vagy futóhomokkal való befuvása előidéztessék vagy fokoztassék. Az anyagárkok és egyéb anyagnyerési helyek mindenütt, a hol az lehetségesnek és szükségesnek fog találtatni, megfelelő mérvben és módon viztelenitendők lesznek, olyképen azonban, hogy az által más érdekek sérelmet ne szenvedjenek. Szálas vagy csemete-erdőket átmetsző vagy érintő pályarészek mentén azon védszalagok, a melyeken biztonsági tekintetekből az erdő kiirtandó, az elhatárolási szabályzatban előirt szélességben beváltandók, illetve kisajátitandók, és mint pályatulajdon elhatárolandók. Ezen beváltás, illetve kisajátítás csak abban az esetben mellőzhető, ha a szabályszerű védszalagok területére nézve az illető erdőbirtokosoktól jogérvényesen kiállított, és a központi telekkönyvben a vasút javára bekebelezendő szolgalmi nyilatkozatok szereztetnek be, a melyek értelmében a védszalagok területének be nem ültetése, illetve be nem fásítása örök időkre biztosíttatik. Magy. Rend. Tára, 1897. II. 8