Rendeletektára, 1897

Rendeletek - 192. A földmívelésügyi m. kir. minister. — 1897. évi 39.059. szám. A Rábaszabályozó társulat alapszabályai.

38 MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1897. Az elnök s alelnök választásánál h szavazatok általános, a választmány és számvizsgáló bizottság választásánál pedig a szavazatok egyszerű többsége dönt, kölesönök felvételéhez az összes érdekeltek általános többsége szük­séges, ha azonban az első közgyűlés nem lenne határozat­képes, az e végből ismét egybehivott közgyűlésen a jelen­levők határoznak A társulat feloszlásához ellenben mindenkor az Összes érdekeltek kétharmad többsége szük­séges. 13. §. Minden száz ártéri becshold egy szavazattal bír. Száz ártéri becsholdnak tekintetik a társulat osztályo­zott területén oly ártéri birtok, mely az utolsó jogerős járulékkivetés szerint 400 korona ártéri járulékot fizet, nem osztályozott területén pedig addig, mig az jogerejű­leg osztályozva nincs, 100 kat. hold fejlesztett ártér. A társulat összes szavazatainak felénél több szavazatot egy érdekelt birtokos sem gyakorolhat. Azon birtokosok, kik ártérbirtokaik után egyénenkéat a megállapított s önálló szavazatra jogosító legkisebb összeggel a közköltséghez nem járulnak, egyes község­területenként szövetkezve, képviselet által, szövetkezés-k­nek a közköltséghez járulásához képest, annyi szavazatot gyakorolhatnak, mint a mennyit a meghatározott összeg szerint gyakorolni az ártérbirtokosok egyénileg jogositvák. Az esetre, ha a legkisebb foknál kevesebbel érdekeltek önként nem csoportosultak, a községi elüljáróság egy kiküldöttje által a fentebbi módon képviseltetnek. Atyai hatalom, gyámság vagy gondnokságalattállók helyett törvényes képviselójök bir szavazattal. A férj nejét meg­hatalmazás nélkül is képviselheti. A szavazatoknak száz becsholdon felüli törtrészei számitáson kivül maradnak, egy szavazattal azonban az oly község ártérbirtokossága is bir, a melynek Önálló sza-

Next

/
Oldalképek
Tartalom