Rendeletektára, 1897

Rendeletek - 190. A földmivelésügyi m. kir. minister 1897. évi 37.900 számú rendelete valamennyi vármegye törvényhatóságához, a nyomásos gazdálkodásban és osztatlan közös legelőben érdekelt birtokosságok ügyvitele és költségvetése tárgyában.

20 MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1897. ben, nem a birtokosok közgyűlése, hanem — a községi elülj áróság javaslatára — a községi képviselőtestület határoz. Minthogy ott, a hol a birtokosság szervezkedve nincs, az apaállatokat feltétlenül a község szerzi be, az 1894. évi 48.000 szám alatt kelt rendelet 2. §-a 5. pontjában d) alatt foglalt kérdés tekintetében a nem szervezett birtokossági gyűléseken határozathozatalnak helye nincs. II. Az 1894. évi 48.000. szám alatt kiadott rendelet %: §-a 5. pontja negyedik kikezdése értelmében az apaállatok beszerzése és tartása folytán fölmerült költségek az anyaállatok létszáma,— a többi költségek birtokarány szerint osztandók föl. Ezen rendelkezést akként módositom, hogy azon községekben, a hol ez szokásban volt, vagy bármi okból czélszerübbnek látszik, az apaállatok beszerzése és tartása folytán fölmerült költségek az összes többi közös gazdálkodási költségekkel együttesen, ugyanazon költségvetés kiadási rovatába áliithatók, egy kulcs szerint is kivethetők, s a kivetés alapjául a földadó is vehető. A mennyiben a községi képviselőtestület az 1894 : XII. törvényczikk 10. §-a alapj an az apaállatok után díjakat állapítana meg, az ezen díjakból származó bevétel a költségvetés bevételi rovatába állítandó, s kivetés tárgyát csak a fedezetlenül maradt költségek képezik. III. Az 1894 : XII. törvényczikk 6. §-a értelmében osztatlan közös tulajdont képező legelöknél az érdekelt birtokosok közgyűlése állapítja meg a legelő-rend tartást, a legeltetés, az állattenyésztés s az apaállattartás módozatait. A 7, §. szerint pedig ugyancsak az érdekelt birtokosok közgyűlése állapítja meg, hogy : a) mennyi és minő állatot van jogositva minden egyes birtokos, vagy községbeli lakos a legelőre bocsátani ;