Rendeletektára, 1896

Rendeletek - 92. A m. kir. belügyminister 1896. évi 26.351. számú körrendelete valamennyi vármegyei törvényhatósághoz a »Magyarország közgazdasági és közművelődési állapota — ezredéves fennálltakor, és ezredéves kiállítás eredménye« cz. mű megszerzése iránt.

888 MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1896. lemmel lesz a szerkesztőség a nálunk tapasztalt fejlődésre, s e végből, a mennyire lehetséges, de mindenesetre 1867-ig visszamenőleg, és más országok — főkép Ausztria — viszonyaival összehasonlító adatokat fog a mű közölni. A munka többi kötetei kizárólag a kiállitással fognak foglalkozni. Tartalmazni fogják : a kiállitás történetét, illetőleg keletkezését, rendezését és igazgatását, valamint pénzügyi eredményeit, úgyszintén az egyes csoportok kiállításának részletes ismertetését. E tekintetben a munka a kiállitás eredményeit a tényleges állapotnak megfelelően fogja vázolni, és ez alkalommal összehasonlító tanulmányokat fog nyújtani az 1885. évi kiállitás eredményeivel. Ezen részleteknél ki fogja fejteni azt, vájjon az illető csoport hazánk tényleges viszonyainak megfelelően állitott-e ki; ép azért ez alkalommal utalni fog arra is, mennyiben volt a kiállitás hiányos, milyen nagyobb jelentőségű czégek, művészek, tudósok, irók vagy intézetek hiányoztak a kiállitáson, szóval ki fogja egésziteni a kiállítás képét úgy, hogy belőle az illető csoport valóságos országos állapota kivehető legyen. Egyúttal törekedni fog a szerkesztőség minden egyes csoport vázolásánál arra, hogy a magyar állapotok és fejlődésök a külföld, s kivált Ausztria hasonló viszonyaival összehasonlittassanak, és kifejtessék, mennyiben elegendő az illető művelési ág tényleges állapota az ország szükségleteivel szemben; kell-e még a külföld, és főkép Ausztria közreműködését igénybe venni; mennyiben vagyunk abban a helyzetben, hogy az ország szükségletein felül a külföldre is menjünk, és mennyiben függ esetleg az illető foglalkozási ág a külföld rendes keresésétől. Végűi elő fogja terjeszteni a szerkesztőség nézete szerinti visszás állapotokat, és ki fogja fejteni azt is, mi volna czélszerü akár törvényhozási, akár állami (kormányi), akár társadalmi és egyéni