Rendeletektára, 1896

Rendeletek - 316. A m. kir. belügyminister 1896. évi 114.534. számú rendelete, a Budapest fő- és székvárosi m. kir. államrendőrség fegyelmi szabályairól és fegyelmi eljárásáról.

842 MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1896, pedig — a titkosrendőrök testületének vezetője, illetve a rendőrfőparancsnok utján — az illető titkos rendőrségi felügyelő- és osztályparancsnokoknak haladéktalanul tovább adja. 16. §. Az elnök minden hó 16-től 20-ig terjedő időközben összehívja a bizottságot rendes ülésre, a melyen az előző hónapban kiosztott összes fegyelmi ügyek — esetleg a korábbi hátralékok is — az egyes előadók által előadandók és lehetőleg érdemileg elintézendők. Az ülések nem nyilvánosak, azonban azokon — a felmerülő szükséghez képest — a felek- és tanukkali közvetlen szóbeli tárgyalás meg van engedve, mely esetben az ügynek előadása után a felek előterjesztést tehetnek; a bizottság tagjai a felekhez és tanukhoz, utóbbiakhoz az elnök utján, a felek is kérdéseket intézhetnek, a tanuk pedig a vizsgálat alá vont rendőri közegekkel szembesithetők. A közvetlen idézést, illetve szóbeli tárgyalást az ülést megelőzőleg, az előadó inditványára, az elnök rendeli el ; ülés közben pedig bármelyik bizottsági tag indítványára a felett maga a bizottság szavazással határoz. Közvetlen szóbeli tárgyalás kérdésében, vagy annak folyamán hozott bizottsági határozatok csakis az ügy érdemében hozott határozat elleni felebbezésben támadhatók meg. Az ülésről az esetleges kihallgatási jegyzőkönyveken felül külön jegyzőkönyv veendő fel, melyben az ülésen részt vett bizottsági tagok és előadók nevei, az utóbbiak által előadott ügyek iktatói száma, és röviden azok mikénti elintézése [p. o. »az előadói tervezet elfogadásával« (elvetésével) 3 napi elzárás (felmentés), szolgálatvesztés, stb.] feltüntetendő, de egyben megemlítendő az is, hogy az illető előadó hány ügydarabbal maradt hátralékban, és igazolt-e a hátralék vagy sem ? Az ekként felvett jegyző-