Rendeletektára, 1896

Rendeletek - 298. A m. kir. belügyminister 1896. évi 102.358. számú körrendelete valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjéhez, a népmozgalmi statistikai adatok szolgáltatása tárgyában.

MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1896. 771 A birtokosok megkülönböztetésénél a család­fővel közös háztartásban élő házastársnak, valamint a kiskorú családtagoknak birtoka együtt jő számításba, s ez alapon — tekin­tet nélkül az egyes vidékeken divó ^eltérő [felfogásra — nagy­birtokosnak azt kell nevezni, a kinek legalább is 1000 katasztrális (1600 négyszögöles) holdnyi birtoka van; ^földbirtokosnak azt, a kinek birtoka ezer holdnál kisebb, de 50 holdnál nagyobb, kis­birtokosnak pedig az r 50 holdasnál kisebb birtokosokat, a mennyi­ben saját földjükből megélhetnek, napszámmunkára nem szorul­nak vagy legalább rendszeresen nem járnak napszámba. Azo­kat a birtokosokat ellenben, a kik saját földjüknek mivelésén kivül rendszerint napszámba is eljárnak, »kisbirtokos és nap­számosának kell nevezni. Ezektől meg kell különböztetni a »földmivelési napszámosokat«, a kiknek semmi földjük nincsen, s kizárólag vagy főképen földmivesnapszámból élnek. A gazdaságban tényleg közreműködő házastárs és egyéb családtagok foglalkozásának megjelölésénél hasonló részletesség szükséges ; a megnevezés tehát a következő módon kivántatik : nagybirtokosnak-, földbirtokosnak-, kisbirtokosnak-, kisbirtokos és napszámosnak-, földmivelési napszámosnak-, földbérlőnek, stb. segítő családtagja. Az őstermeléssel foglalkozó egyének foglalkozásának meg­jelölésére oly általános megnevezések, a melyek a fenti részlete­zésbe bele nem illenek, pl. őstermelő, földmivelő, földmives, földész, gazdálkodó, bérlő, stb. föltétlenül kerülendők. h) Az ipar, kereskedelem és forgalom körébe tartozó foglalkozásoknál kiváló gondot kell arra fordítani, hogy a megnevezésből az ipar-, kereskedelmi é3 forgalmi ág s egyúttal az is kitűnjék, vájjon az illető egyén foglalkozását mint önálló, vagy mint alkalmazott tízi-e, s utóbbi esetben mily minőségben ? Iparos, gyáros, kereskedő, ügynök, gyári munkás, iparossegéd, stb. kifejezések helyeit alkalmazandók tehát : önálló szabó, űveggyáros, önálló vaskereskedő, önálló vegyeskereskedő, önálló gabonaügynök, lakatossegéd, szabóinas, dohánygyári munkás, stb. c) Az értelmiségi foglalkozásoknál is mindenkor pontos, részletes megnevezés kivántatik ; az állami hivatalnok, me­gyei hivatalnok, magánhivatalnok kifejezések nem elégségesek, hanem határozottan meg kell jelölni, hogy: törvényszéki aljegyző»

Next

/
Oldalképek
Tartalom