Rendeletektára, 1895

Rendeletek - 71. A m. kir. belügyministernek 60.000 szám alatt kelt utasitása, az állami anyakönyvek vezetése tárgyában.

MAGYARORSZÁGI RENDELETEK .TÁRA. 1895. 513 desen beszélt. Ha oly gyermeknél töltendő ki az anyanyelvre vonatkozó kérdés, a ki még egyáltalában semmiféle nyelvet sem beszél, az anya anyanyelvét kell beirni. c) A foglalkozás általános gyűjtőnevek kerülésével, mindenkor egészen tüzetesen nevezendő meg. Ha az egyén, a kinek foglalkozása kitüntetendő, a földbirtokos vagy földmívelő néposztályhoz tartozik, a foglalkozás bejegyzésére nézve irányadó, hogy külön megnevezéssel kell kimutatni a földbirtokosokat és bérlőket (a kik saját gazdaságukból megélhetnek, napszámmunkára nem szorulnak), a földmíveseket (oly kisbirtokosok, a kik saját gazdaságuk mívelésén kivül napszámba vagy fuvarba is járnak), továbbá a földmíves-napszámosokat (a kiknél, ha van is valamicske földjük, a kereset túlnyomó része nem a saját gazdaságból, hanem a napszámból vagy fuvarozásból ered), végül a gazdasági tiszteket és az évi- vagy havibéres cselédeket. A gazdaságban közreműködő családtagoknál is ugyanezen osztályozásra kell tekintettel lenni (pl. »földbirtokosnak a gazdaságban segitő családtagja«, »földmívesnek a gazdaságban segítő családtagja« stb.) Az iparos, kereskedelmi, forgalmi vagy értelmiségi osztályhoz tartozóknál a foglalkozási ágnak tüzetes megnevezésén kivül arra is kiváló gondot kell forditani, hogy a megnevezésből az is kitűnjék, vájjon az illető egyén foglalkozását mint önálló vagy mint alkalmazott űzi-e s utóbbi esetben mely minőségben ? Ennélfogva nem szabad a foglalkozási rovatok kitöltésénél ily általános megnevezéseket használni: iparos, gyáros, kereskedő, hivatalnok, gyári munkás,--iparos-segéd stb., hanem ki kell mutatni, hogy: szabómester, üveggyáros, vaskereskedő, lakatos-segéd, szabóinas, téglagyári napszámos stb. Szem előtt Vtartandő, hogy »állami hivatalnok«, »vár34*