Rendeletektára, 1895

Rendeletek - 381. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministernek 1895. évi 65.719. szám alatt a budapesti és kolozsvári egyetem tanácsához intézett rendelete, a nőknek a bölcsészeti, orvosi és gyógyszerészi pályára léphetése tárgyában.

MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1895. 1681 küzdelem megnehezülése a nők társadalmi helyzetében is nagy változást idézett elő. Ma már a műveltebb körökhöz tartozó nők is mind nagyobb számmal kénytelenek részt venni az élet küzdelmeiben, és a családi élet nyugalma­sabb körét gyakran kell felváltaniuk a kenyérkereset ne­héz s fárasztó munkájával. Azt bizonyára nem lehet tagadni, hogy azon kere­seti módok, a melyeket a régebbi társadalmi felfogás a nők számára — elég mostohán — kijelölt, elégségesek­nek nem bizonyultak. A változott társadalmi és művelődési viszonyok arra kényszeritették a nőket, hogy az eddig megszokott fog­lalkozások helyett más, a megélhetést jobban biztositó kereset után lássanak, és az e czélra szükséges ismerete­ket elsajátítsák. Ennek a következménye volt, hogy a nők általános műveltségének és ismeretkörének fokozatos gyarapodása mellett lassanként oly hivatáskörök is, a melyekre a tudo­mányos készültség bizonyos foka megkívántatik, s a melyeket azelőtt a férfiak kizárólagos pályájául tartott a társadalmi felfogás, a nők számára megnyiltak. E nem­zedék szemei előtt történt meg a női hivatáskörökre vo­natkozó felfogás átalakulása, és a társadalom nézletét nyomon követte az állam appretiatiója is, mert saját in­tézeteinél is oly állásokra, melyeket azelőtt kizárólag fér­fiak töltöttek be, nőket nagy számmal alkalmazott, és min­denki tudja : teljes sikerrel. A régebbi társadalmi fel­fogás tehát azokkal az intézkedésekkel, melyeket az állam a nők hivatáskörének kiterjesztésével már eddig tett, helyet adott egy újabb felfogásnak, és ez az, hogy a nő a komolyabb életpályákat is be tudja tölteni, ha erre hajlama, tehetsége és hivatása van. Az önfentartásra szorult művelt, előkelőbb körökhöz

Next

/
Oldalképek
Tartalom