Rendeletektára, 1895

Rendeletek - 303. A kereskedelemügyi m. kir. minister által 1895. évi 53.259. szám alatt valamennyi kereskedelmi és iparkamarához intézett körrendelet az iránt, hogy a kereskedelmi és iparkamarai illetékek alapjául az általános jövedelmi pótadó nem szolgálhat.

MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1895. 1223 A fent hivatkozott 1891: évi április hó 14-én 20.401. szám alatt kiadott rendeletben egyúttal az is kimondatott. hogy azon adók helyébe azonban, melyeket a fennállott jövedelmi adó és személyes kereseti adó keretein belül a kereskedelmi és iparkamarákról szóló 1868 : VI. t.-cz. 8. §-ban felsorolt, s ugyanazon törvény 27. §-a értelmében kamarai illeték fizetésére kötelezett kamarai választók fizettek, a keresetadó L, III., IV. osztálya, és a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adója léptek. Minthogy pedig a törvény határozottan megjelöli, hogy mely régi, illetve az azokat helyettesítő és imént taxatíve felsorolt .újabb adónemek szolgálhatnak a kamarai illeték kivetésének alapjául, az általános jövedelmi pótadót ily kivetési alapul tekinteni annál kevésbbé lehet. mert az az 1868. XXIV. és XXVI. t.-czikkekben emiitett adónemek természetének egyikével sem bir, azok egyike helyébe sem lépett, azok közt fölemlítve nincs, sem jellegénél fogva azok fogalma alá nem sorolható. Az általános jövedelmi pótadó ugyanis közvetlenül nem az adózó fél keresetében, illetve jövedelmében leli alapját, nem is soroztatik az úgynevezett törzsadók közé, hanem — miként már elnevezése mutatja — csak adópótlékot képez, melynek százaléka azonban — az államszükségletek mérvéhez képest — az 1883 : XL VI. t.-cz. 16. §-a értelmében évről-évre változhatik. Igaz ugyan, hogy a most idézett 1883 : XLVI. t.-cz. 16. §-a csak azt mondja ki, hogy az általános jövedelmi pótadó után sem törvényhatósági, sem községi, sem iskolai pótlék ki nem vethető, tehát a kamarai illetékről említést nem tesz, de azért egyes egyedül ezen kamarai illeték javára kivételt tenni már csak azért sem lehet, mert a később hozott 1890 : I. és 1891 : XV. t.-czikkekben már mindenütt kifejezést nyert a törvényhozásnak az az akarata, hogy az általános