Rendeletektára, 1895
Rendeletek - 277. A m. kir. ministerelnöknek 3.943/M. E. 1895. sz. rendelete, melylyel a görög keleti szerb egyház részére 1779. julius 16-án kiadott legfelsőbb felvilágositó leirat, az érseki assistensek utasitása és az 1782. ápril 4-én kiadott szentszéki rendszer közöltetnek.
994 MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1895. meg, azoknak, kiket illet, jelentéseket küldhessen s az e fajta emberek cselekedeteire és törekvéseire szorgosan felügyelhessen. Tehát ezután sem a mi ez iránti legfelsőbb beleegyezésünk kinyerése nélkül külföldi tartományokból jövő egyházinak, sein pedig azoknak, a kik talán most is a mi határozott engedélyünk nélkül a mi örökös tartományainkban tartózkodnak, nem engedtetik meg itt tartózkodni, hanem az utóbbiak rögtön távolittassanak el, ellenben a mi tartományunkbeli ugyanazon nem egyesült szertartású pópáknak és szerzeteseknek a legszigorúbban rnegültatik, hogy a világi hatóság tudta és beleegyezte nélkül titkon távozzanak és hogy előzetesen ki ne nyilvánitsák az ügyet, melynek okából külföldre akarnak utazni; az ezen tilalom kijátszói pedig a kivándorlók ellen nyilt parancsilag meghatározott büntetésekkel s a megbocsátás reményének minden kizárásával sujtandók. 39-szer. Már fentebb meghatároztatott, hogy az alsóbb papság a felsőbbnek mit tartozik adózni, hogy pedig a papság a világiaktól törvényesen mit szedhet fel, azt a fizetendő stóla zsinórmértékét tartalmazó s C. alatt csatolt példány mutatja. Hogy pedig ez a stólai zsinórmérték bárki előtt tudva legyen, annak rácz, vagy oláh nyelven kinyomott egyik példánya függesztessék ki minden templom ajtajára, a másik pedig a bármely helység birájánál őriztessék^ másrészt (leszarnitva azokat, melyek a fent érintett stólai zsinórmértékben a Parussiák és Sarandariákért általában meghatároztattak) a többi összes adózások, a melyek házasságkötési díj, Milostinja, vagy önkéntes alamizsna, továbbá Dimnicza és Konak czímén bitoroltattak, teljesen eltöröltetnek és a püspökök ezen a czímen a világiaktól azon kivül, a mi a mi legfelsőbb parancsunkkal az ő különös járandóságukként meghatároztatott,