Rendeletektára, 1895
Rendeletek - 162. M. kir. pénzügyminister 1895. évi 24.626. számú körrendelete valamennyi kir. pénzügyi hatósághoz és hivatalhoz, a közadók kezeléséről szóló 1883. évi XLIV. törvényczikknekaz adótörvények és szabályok ellen elkövetett kihágások büntethetőségének elévülésére nézve rendelkező 103. §-ának értelmezése tárgyában.
1454 MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1895. a 106. §. a pénzügyi hatóság és a pénzügyi biráskodás jogával felruházott biróság között akkép osztja meg, hogy mig a biróság csak Ítélkezik: az államkincstár megrövidítésére irányzott szándék fenforgása tekintetében határoz, ehhez képest elitéi vagy felment, esetleg pótvizsgálatot rendel, — addig a pénzügyi hatóság körébe tartozik a vizsgálat — - esetleg pótvizsgálat — teljesítése, a tényálladék felderítése es az elővizsgálat folyama alatt a biztosítási végrehajtás elrendelése s foganatosittatása ; tekintve, hogy az adótörvények és szabályok elleni kihágási ügyekben követendő bűnvádi eljárás egységes eljárás, és az eljárásnak a biróság hatáskörébe utalt része csak folytatása az eljárás pénzügyi hatósági részének, a mit a 104. §-nak az a kifejezése, hogy a pénzügyi hatóság »az ügyet további tárgyalás végett az illető törvényszékhez átteszi« világosan is jelez; tekintve ennek kapcsán, hogy a pénzügyi hatóságok akkor, mikor a jövedéki bűnvádi eljárásnak a törvény által reá ruházott részét: a bűnvádi vizsgálatot foganatosítja, mint vizsgáló hatóság, hivatalos, még pedig birói természetű eljárást teljesít ; tekintve másrészről, hogy az idézett töryényczikk 104. §-ának ama rendelkezéséből, hogy a fél kérelmére bizonyos esetekben a vizsgáló vagy felsőbb pénzügyi hatóság a vizsgálat megszüntetésére is jogosítva van, az következik, hogy az e körüli eljárás nem magánegyezkedés, hanem törvényes kiegészítő része lévén a jövedéki bűnvádi eljárásnak, az eljárás egyéb részeivel egy tekintet alá esik; minthogy tehát ezek szerint a pénzügyi hatóságnak, mint bűnvádi eljárást teljesítő vizsgáló hatóságnak, a jövedéki kihágás megtorlására irányuló intézkedése az idézett törvényczikk 103. §-ában foglalt »kérdőrevonást« szükségképen megállapítja és képezi;