Rendeletek tára, 1893
Rendeletek - 63. A földmívelésügyi m. kir. ministernek 16.693. szám alatt valamennyi törvényhatósághoz intézett rendelete, a ragadós tüdőlob kiirtásáról szóló 1893. évi II. t.-czikk végrehajtása iránt kiadott rendelet módositása tárgyában.
MAGYARORSZÁGI RENDKLETEK TÁRA. 1893. 587 közvetlenül vágóhidra köteles elszállítani; addig is azonban ez állatok, illetőleg a fertőzés gyanújában levő összes istállók, szoros zár alatt tartandók.« 4. A végrehajtási rendelet 15. §-a értelmében kisajátításra kerülő állatokról felveendő becslési jegyzőkönyvek az elszámolás könnyitése és a becslési eljárás ellen netalán beérkező felebbezések elbirálhatása czéljából: a helyszínén levágott, másrészről pedig a helyszínéről élő állapotban elszállított állatokról jövőre külön-külön szerkesztendők; ugy hogy külön jegyzőkönyvbe legyenek foglalva az illető községben kisajátításra került azon állatok, melyek a rajtok megállapított betegség vagy a betegség gyanúja avagy kórismézés czéljából a helyszínén levágattak, melyekért ennélfogva a törvény értelmében a becsérték 9 /io-ed része illeti meg a birtokost kártalanítás gyanánt, és külön jegyzőkönyvbe vétessenek fel a fertőzés gyanúja miatt kisajátított s a helyszínéről élő állapotban elszállított, illetve vágóhidra küldött állatok, melyekért a birtokos a teljes becsértéknek megfelelő kártalanítást kap. A helyben levágott szarvasmarha értékesítéséből befolyt összeg az állatbirtokosnak nyomban átadandó a községi bíró által előttemezett, a község pecsétjével ellátott s az állami állatorvos által láttamozott bélyegköteles nyugtára; a 90°/o kártalanítás pótlására netán még az államkincstártól járó Összeget pedig a járási főszolgabíró az állatbirtokosnak szintén nyomban kifizeti, az állami állatorvos és a községi biró által előttemezett bélyegköteles nyugtára. 5. A becslések ellen netán beérkező felebbezések elbirálhatása szempontjából, a becslési jegyzőkönyvbe a becslési eljárás során megállapított becsáron kivül — mely a becslők által indítványozott becsárak átlagának felel meg -— a jegyzőkönyvnek utolsó »jegyzet« czimű
