Rendeletek tára, 1893

Rendeletek - 196. A kereskedelemügyi m. kir. ministernek 43.110. szám alatt valamennyi magyarországi vármegye és önálló törvényhatósági joggal felruházott város közönségéhez – Fiume kivételével – intézett körrendelete, a közutakról készitendő törzskönyvekhez tartozó térképek (helyszínrajzok) és műleirások szerkesztésére vonatkozó műszaki utasitás tárgyában.

1880 M AGYAKOKSZÁGI KENDELETEK TÁRA. 1893. A tényleges állapot szerint mutatkozó, avagy a fentebbiek szerint foglalások esetében megállapított határpontok a helyszínén karókkal (czövekekkel) megjelölendők. Ezen karók (czövekek) a végből, hogy azok a hitelesítési eljárás foganatosításáig helyzetükben változatlanul fentartassanak, lehetőleg mélyen (40—50 cm.-re) lever endök a földbe és kiálló részük felhantolt földdel beborítandó. A határpontok minden esetben ugy választandók, illetve határozandók meg, hogy az egyes határpontokat összekötő határvonalak mindenkor egyenes vonalak által képeztessenek ; az egyes határpontok egymástóli távolsága pedig 100 m.-nél nagyobb ne legyen. Azon helyeken, hol az egyes községek határvonalai a közutat átszelik, a közúthoz tartozó területet meghatározó határpontok a községi határvonalon a közút mindkét oldalán meghatározandók és a fentebbiek szerint karókkal megjelölendök. Ha a községi határ valamely árokkal, vagy vízfolyással Össze esik és a közúti határpont az árok fenekére vagy a vízfolyásba esnék, az esetben a közúti határpontok az árok vagy vízfolyás mindkét partján állitandók fel. A közúti határpontoknak egy-egy község területére. vonatkozólag megtörtént helyszíni megállapítása és megjelölése után, a térképek felvételének alapját képező állandó pontok és alapvonalak kitűzése ejtendő meg. Ezen állandó pontok és alapvonalak lehetőleg a közút azon oldali padkáján fektetendök, a mely oldalon kilométer és hektométer jelzés nincs; ha tehát a kilométer és hektométer jelzés a közút baloldalán van, az esetben az állandó pontok és alapvonalak a közút jobboldali padkáján fektetendök és megfordítva.