Rendeletek tára, 1892

Rendeletek - 166. A m. kir. pénzügyminister által 51.015. szám alatt kiadott utasitás, az állami italmérési jövedékre vonatkozó 1888: XXXV. és 1890: XXXVI. t.-czikkek módositásáról szóló 1892. évi XV. t.-cz. végrehajtása iránt.

MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1892. 1697 után is, melyet a forrás, a párolgás és az apadás idéz elő. Ezen adómentes leszámitásnál a helybeli tapasztalatok zsinórmértékül szolgálnak, megjegyeztetvén, hogy se többet, se kevesebbet leszámításba hozni nem szabad, mint a mennyi a valóságnak megfelel. Maximál tételekül elfogadtatnak: az elpárolgásnál és apadásnál évenkint 2°/o, forrásra és seprőre összesen és pedig fehér bornál 10°/o, vörösnél 6°/o. (Bor- és hús-fogyasztási adótörvények es szabályok 44., 45. §-ai.) A leszámolás alkalmával az adómentes leszámítás után mutatkozó borhiány megadózandó és pedig a kedvezményes adótétel alkalmazásával akkor, ha a hiányzó bor házi fogyasztásban használtatott el; ellenben a teljes italadó tételei szerint akkor, ha az eladás az adómentes leszámítást megállapító feltételek hiányával történt, pl. ha ugyanabban a beszedési körben lakó oly egyénnek engedtetett át, ki szemleívvel nem bír. A házifogyasztást megillető kedvezményes adótétel rendesen csak oly mennyiségű borra terjed ki, mennyit e czélra az illető fél bejelentett. Ha azonban e mennyiséget az illető szőlősgazda utóbb akár fölemelni, akár leszállítani óhajtja, tartozik azt az adószedésre jogosultnál még a leszámolás ideje előtt bejelenteni. Ha oly szőlősgazda, ki egész bortermését házi fogyasztásra jelentette be s ez okból a kedvezményes adót egész bortermése után azonnal lefizette, utóbb borának egy részét (nagyban) elárusítani óhajtja, minthogy a fogyasztási adótörvények és szabályok hivatalos összeállításának 85. §-a szerint, a szabály szerint befizetett fogyasztási adó semmi esetben sem téríttetik vissza, az ily bor után az adószedésre jogosulttól adóvisszatérités nem követelhető; de viszont az italadónak fizetetlen 108