Rendeletek tára, 1892
Rendeletek - 166. A m. kir. pénzügyminister által 51.015. szám alatt kiadott utasitás, az állami italmérési jövedékre vonatkozó 1888: XXXV. és 1890: XXXVI. t.-czikkek módositásáról szóló 1892. évi XV. t.-cz. végrehajtása iránt.
1678 MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1892. adó (1888: XXXV. t.-cz. 11. és 17. §-nak 1. és 2. pontjai) a borfogyasztási adóval, a sör után járó italmérési adó (1888. évi XXXV. t.-cz. 11. és 17. §-nak 3. pontja) pedig a sörfogyasztási adóval (1881. évi IV. és 1883. évi V. t.-cz.) egyesittetik, s ehhez képest 1893. évi január hó 1-től kezdve a jelenleg fennálló a) borfogyasztási adó, b) bor-italmérési adó, c) sörfogyasztási adó és d) sör-italmérési adó megszűnnek. Az a) és h) alatt emiitett adók helyébe a boritaladó, a c) és d) alatt emiitett adók helyébe a söritaladó lép. Az uj boritaladó, illetve söritaladó-tételek az 1887. évi XLVII. t.-cz. kiegészítő részét képező árszabás 1., 2., 3. és 4. tételszámai alatt megállapított borfogyasztási adótételeknek és az 1887. évi XLVII. t.-cz. 4. §-a 2. pontja alatt megállapított sörfogyasztási adótételnek az 1888. évi XXXV. t.-cz. 17. §-ának 1., 2. és 3. pontjai alatt felsorolt italmérési adótételekkel való egyesítéséből keletkeztek. Csak a bormust és szőlőczefrére nézve állott be annak szüksége, hogy a törvénybe új adótétel vétessék fel, mivel a boritaladó az eddigi borfogyasztási adóra vonatkozó szabályok szerint kezelendő és ennek folytán a bor-italadónál is ugy, mint az eddigi borfogyasztási adónál a bormustra és szőlőczefrére a bort terhelő adónak csak 3 /4 része esik. Budapesten a borseprő utáni adó a borfogyasztási adónak ys-át tevén, ez az arány az uj boritaladó-árszabásban is megtartatott.
