Rendeletek tára, 1889

Rendeletek - 33. A közmunka- és közlekedésügyi m. kir. ministernek 7,635/1889. számú szabályrendelete, a szabványos nyomtávú helyi érdekű vasutak épitésénél és fölszerelésénél irányadó alapelvek tárgyában.

MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1889. 819 Oly helyi érdekű vasutaknál ellenben, melyekre a főpályák kocsijai nem mennek át, a választandó forgalmi eszközök tengelyállásához képest 100 méterig menő fél­átmérőjű ívek is alkalmazhatók. Az átmenet egyenesből a kanyarulatba, átmeneti ívek segélyével történik. Két ellenkanyarulat, illetve azok átmeneti ívei közé legalább 10 méter hosszú tiszta egyenes vonalrész ikta­tandó be. Ha a legnagyobb emelkedéssel biró pályaszakaszokon éles kanyarulatok csak szórványosan fordulnak elő, akkor kívánatosnak mutatkozik, miszerint ezen kanyarulatok hosszára az emelkedés annyira csökkentessék, hogy a vonat ellentállása ezen éles ívekben ne legyen nagyobb, mint az illető vonalszakasz egyéb részein. Ha pedig egyes pályaszakaszokon az éles görbületek egész lánczolata fordul elő, akkor e szakaszokon az emel­kedésnek már általános mérséklése által kell törekedni a vonal szállítóképességének fokozására, illetve a vonat­ellentállások csökkentésére. A pályaszín fektetése. Töltéseknél a pályaszín általában véve oly magasra fektetendő, a mint azt a pálya szárazon tarthatása meg­követeli. E czélból szükséges, hogy a töltéstest, a kavics­ágy vastagságát is beleszámítva, legalább 0'60 méternyire kiemelkedjék a természetes talajból még ott is, a hol a vasút ár- vagy belvízmentes területen halad át. Árterületeken átvonuló töltéseknél a pályászín leg­alább 0*8 méterrel a legnagyobb ár viz fölött tartandó. Az árvíztől megvédett területeken építendő töltéseket csak a belvizek fölé kell 0*8 méterrel helyezni. 53* »

Next

/
Oldalképek
Tartalom