Rendeletek tára, 1889

Rendeletek - 21. A m. kir. pénzügyminister által 8368. szám alatt kiadott utasitás az állami italmérési jövedék behozatala folytán adandó kártalanitásról szóló 1888. évi XXXVI. törv.-czikk végrehajtása iránt.

MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1889. 1Ô1 a szerint, a mint a szóban forgó eset, a következő I—

VIII. pontok alatt felsorolt esetek egyikéhez vagy másikához tartozik, az azon esetre nézve megkivánt bizonylatok felsorolandók és az Írásbeliek melléklendők ; miután pedig a törvény világos rendelete szerint a tárgyalások folyamán új bizonyítékok fel nem hozhatók, a létezők mind melléklendők és a nem mellékelhetők pontosan megjelölendők. I. Ha a jogosult azt állítja, hogy az 1882. évi január 1-sejétől 1886. évi deczember 31-ig terjedő idő alatt, vagy ezen időszak egyik-másik évében az italmérési jog haszna után az állami, törvényhatósági és községi adókat, esetleg azoknak csak egy részét a is haszonbéri Összegen felül a bérlő volt köteles fizetni, ez esetben tartozik a jogosult a bérszerződést csatolni, melyből az, hogy az adót bérlő tartozott íizetni, kitűnik; egyszersmind tartozik a jogosult adókönyvekkel, adókivetési, esetleg más bizonyítékokkal azt is beigazolni, hogy a bérlő által fizetett adó az adó alapjául szolgált jövedelemhez hozzászámítva nem lett és évenként mily összeget tett az ki. II. Ha az italmérési jog járadékadóval volt ugyan megróva, de a vele együtt bérbe adott épület, ingatlan, vagy más y.ilami jog (halászat, vadászat, rév- vagy vámjog stb.) jövedelme nem lett elkülönítve, hanem a járadékadó együttesen vettetett ki rájuk, az esetben a jogosult tartozik mindazon bizonyítékait csatolni, melyekkel bizonyítani tudja, h <gy a tisztán az italmérési jog után élvezett jövedelem csakugyan annyit tesz ki, mint az első lapon beirt összeg. III. Ha egyes esetekre közbiztonsági tekintetekből, vagy nyilván tévesen kiadót! hatósági intézkedés folytán, a jogosult italmérési jogát nem jövedelmeztette úgy, mint