Rendeletek tára, 1889

Rendeletek - 21. A m. kir. pénzügyminister által 8368. szám alatt kiadott utasitás az állami italmérési jövedék behozatala folytán adandó kártalanitásról szóló 1888. évi XXXVI. törv.-czikk végrehajtása iránt.

150 MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1889. Még pedig oly módon, hogy : I. A kártalanítás tiszta alapja egyszerűen a kártalanítás teljes összegének vétetik, vagyis a kártalanítás tiszta alapja egyúttal a kártalanítás teljes összege is. LT. A kártalanítás tiszta alapja húszszor vétetik, húszszal szoroztatik és a kártalanítás tiszta alapjának ez a húszszoros összege adja a kártalanítás teljes összegét. III. A kártalanítás tiszta alapja szintén húszszor vétetik, de az igy nyert összegből bizonyos összeg levonatik s igy a kártalanítás tiszta alapjának húszszorosa, a szükséges levonás foganatosítása után, adja a kártalanítás teljes összegét. Az I. pont alá tartozik az az egy eset, mikor a kártalanítás tiszta alapját a jogosult által az államtól megszerzett italmérési jognak vételára képezi. (A törvény 9., az utasítás 29. és 34. §-ai.) A III. pont alá tartoznak azok az esetek, melyekben a jogosult Írásbeli adatokkal igazolja, vagy ha Írásbeli adata nincs, bejelenti a bizonyítás azon módozatát, melylyel igazolni képes, hogy tényleg nagyobb jövedelmet élvezett, mint a mennyi után az adó fizettetett. (A törvény 10., az utasítás 14. §-ának 6. a) b) pontja, továbbá 21., 30. és 34. §-ai.) Ezekben az esetekben a kártalanítás tiszta alapjának húszszorosából levonandó a jövedelemtöbblet, vagyis az adó alá vont jövedelem után járó állami adónak és járulékainak : a) ha az adó alapjául vett vallomást maga a jogosult, vagy a magán regáletulajdonos alkalmazottja állította ki, vagy az adó megállapításához szükséges adatok beszolgáltatására hivatalból külön fel lett szólitva, nyolczszoros összege; b) ha a vallomást nem maga a jogosult, vagy nem a magán regáletulajdonos alkalráazottja állítja ki, vagy az