Rendeletek tára, 1889

Rendeletek - 21. A m. kir. pénzügyminister által 8368. szám alatt kiadott utasitás az állami italmérési jövedék behozatala folytán adandó kártalanitásról szóló 1888. évi XXXVI. törv.-czikk végrehajtása iránt.

MAGVARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1889. 141 Mind az 1;, mind a 2. pont esetében az 1882 — 1886-iki évek mindegyikének az italmérési jogra eső s az előadott módon megállapitandó adójövedelme összegezendő lesz, s ez összegnek egy ötödrésze veendő a kártalanitás alapjául. 29. §. A kártalanítási alap megállapítása az esetben, ha a jogosult az államtól vett italmérési jog vételárát kivánja a kártalanitás alapjául. Ha a jogosult a jogot az államtól az 1882. évi január 1-seje óta szerezte meg, s azt kéri, hogy a kikötött vételár képezze a kártalanitás alapját (a törvény 9., az utasitás 20. §-a), akkor a kártalanitás alapja következően állapítandó meg: a) Ha csupán az italmérési jog, ingatlan, vagy egyéb tárgyak nélkül volt az adásvétel tárgya (a 20. §. a) pontja), kártalanítási alapul egyszerűen a vételár vétetik. b) Ha az italmérési joggal együtt a jogosult az annak hasznosítására szolgált ingatlanokat és egyéb tárgyakat is megvette, első sorban megkisérlendő ezen ingatlanok, egyéb tárgyak értékének a megállapitása. Ezen kísérletnél alapul azok a becsértékek szolgálnak, melyeket egyrészről az adófelügyelő vagy kirendelt helyettese az italmérési jog kártalanításához szükséges adatok egybeállítása alkalmával a pénzügyministernél javaslatba hozott, másrészről, melyet a jogosalt a bejelentésnél megjelöl. Ha ezen az alapon az érték megállapitása egyezségileg sikerül (20. §. I) pont), ez az egyezségileg megállapított érték a vételárból levonatik, s a fenmaradó összeg képezi a kártalanitás alapját. Ez esetben az adásvétel tárgyát képezett ingatlanok és egyéb tárgyak a jogosult birtokában maradnak.