Rendeletek tára, 1889

Rendeletek - 21. A m. kir. pénzügyminister által 8368. szám alatt kiadott utasitás az állami italmérési jövedék behozatala folytán adandó kártalanitásról szóló 1888. évi XXXVI. törv.-czikk végrehajtása iránt.

MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1880. 1 39 italmérési jog, vagy minden más tárgy, vagy jog nélkül hasznosittatik, vagy ha valamely más tárgygyal, vagy joggal hasznosittatik is, de maga az italmérési jog haszna már teljes hitelt érdemlőleg megvan állapitva (19. §,2. pontja), akkor a kártalanítási alap megállapítása oly módon történik, hogy első sorban vizsgálandók az adókönyvek, az adólajstromok s az adókiszabási iratok oly czélból, hogy azoknak számadataiból, vagy az adókiszabási iratok tartalmából magából, vagy legalább ezeket az adatokat, más olyan adózónak, a kit e végből a jogosult a bejelentés alkalmával megjelölt, az adataival összehasonlítva, a ki hasonló adótárgyak után lett ugyanazon nemű adóval megróva, mint az, a kinek a kártalanításáról szó van, de italmérést nem gyakorolt, kitünik-e az, hogy az, a ki italmérést gyakorolt több adót fizetett, mint a ki italmérést nem gyakorolt ; ha kitűnik, hogy több adót fizetett, vizsgálandó és megállapítandó másodsorban az, hogy mennyivel fizetett többet, ez az összeg, a mennyivel többet fizetett, veendő aztán a kártalanítási alap megállapításánál számításba ; így például a jogosult kér kártalanítást egy olyan italmérési jogért, mely egy városi házhoz, mint úgynevezett gyökös jog tartozott, s olyképen lett hasznosítva, hogy a ház szóbeli szerződés alapján bérbeadatott oly módon, hogy a ház bérlője az italmérési jogot is gyakorolja, a nélkül, hogy azért valamit külön fizetne, vagyis ugy, hogy az italmérés gyakorlásáért járó ellenszolgáltatás már a házbérbe van felvéve: a bejelentésnél a jogosult csatolja az adókönyvet, melyből kitűnik, hogy mennyi házbéradót fizetett s egyúttal megjelöli a szomszédos, az övével mindenben hasonló szintén bérbeadott házat, de melyben italmérés nem gyakoroltatik, mint olyant, melynek jövedelme a kártalanítási alap meghatározásánál tekintetbe veendő lészen ; ez esetben első sorban, feltéve természetesen azt, hogy már tisztába van hozva,