Rendeletek tára, 1889

Rendeletek - 21. A m. kir. pénzügyminister által 8368. szám alatt kiadott utasitás az állami italmérési jövedék behozatala folytán adandó kártalanitásról szóló 1888. évi XXXVI. törv.-czikk végrehajtása iránt.

MAGYARORSZÁGI RENDELETEK. TARA- 1889. 127 gatása mellőzendő, a nélkül, hogy a jogosult más tanú kihallgatását követelhetné. Jogában áll a kir. adófelügyelőnek, vagy kirendelt helyettesének, a jelen szakasz 2—5. pontja alatt felsorolt összes bizonyitékokra vonatkozólag, a kártalanítási eljárás folyamán (az utasítás 40—45. §-ai) a jogosultat saját személyében, vagy ha önképviseletre jogosítva nem lenne, avagy a megjelenésben elhárithatlan akadály gátolná, képviselőjét kihallgatni, s vallomásáról jegyzőkönyvet felvenni. Ha a megjelenésben akadályozott jogosult képviselőt nem nevez, vagy ha a jogosult, vagy annak megnevezett, avagy törvényes képviselője a hozzá intézett kérdésekre válaszolni vonakodnék : az a bizonyíték, melyre meghallgatása elrendeltetett, figyelembe nem vehető. Ez utóbbi körülményre azonban a jogosult megidézése, illetve kihallgatása alkalmával mindenkor s olyképen figyelmeztetendő, hogy e figyelmeztetésnek az idézvény, illetve a jegyzőkönyvben is nyoma legyen. A jelen szakaszban felsorolt bizonyitékokra, az egyes italmérési jogok jövedelmezőségére stb. vonatkozólag jogában áll a kir. adófelügyelőnek, illetve kirendelt helyettesének, tanukat kihallgatni s szakértők véleményét meghallgatni, s a mennyiben ennek szükségét látná, ezek hit alatti kihallgatását a közigazgatási bizottságnál ajánlatba hozni. 22. §. A kártalanítás alapja az esetben, ha a jogosult hitelt érdemlő irásos adatokkal igazolja, vagy bejelenti a bizonyítás azon módozatát, melylyel igazolni képes azt, hogy az italmérési jog után tényleg nagyobb jövedelmet élvezett, mint a mennyi után az adó fizettetett. A törvény 10., az utasítás előző 21. §-ának esetében a kártalanítás alapja a tényleges tiszta jövedelemnek,