Rendeletek tára, 1889
Rendeletek - 21. A m. kir. pénzügyminister által 8368. szám alatt kiadott utasitás az állami italmérési jövedék behozatala folytán adandó kártalanitásról szóló 1888. évi XXXVI. törv.-czikk végrehajtása iránt.
MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1880- 95 birtok tartozékát képezték, tekintet nélkül arra, hogy most annak a birtok tulajdonosának kezén vannak-e, vagy nem, mely birtoknak előbb tartozékát képezték. 2. »A melyek törvényen (úrbéri jogon) alapulnak«; ezekhez tartoznak azok az italmérési «jogok, melyeket a volt úrbéresek az év három, illetve hat hónapján át gyakoroltak, s mely jogok >kántor-« vagy >kurta korcsmának« stb., avagy végre »úrbéri korcsmáitatásnak« (1836. évi VI. t.-cz.) neveztetnek. 3. »A kivá 11 sá gon (privilégium) al apuló«, vagyis a törvényeink által előirt kellékeknek megfelelő és érvényben levő szabadalomlevelekkel (privilégium) egyeseknek, erkölcsi testületeknek, városoknak és községeknek, városi udvartelkeknek (curia), szóval bárkinek adott italmérési jogok. 4. Azok az italmérési jogok, a melyek »községek, mint jogi személyek által gyakoroltattak«. Vagyis a községek kártalanításánál, ha a törvény, mint a határőrvidéki községeket illetőleg, melyek kártalanítási tőkében ugyan nem részesülnek, de az 1888: XXXV. t.-cz. 69. §-a alapján, ezen tőke kamatjának a felét kapják, másként nem intézkedik, csak az vizsgálandó, hogy a jog, melyért kártalanítást igényelnek, italmérési jog-e ? Mert a a községek más jogért, jelesül adóztatási joguk gyakorlatáért, illetve az ezen jognak gyakorlatából eredő jövedelemért (az állami italmérési jövedékről szóló 1888: XXXV. t.-cz. 68. §-a) kártalanítást nem követelhetnek; de az, hogy az italmérési jogot mely alapon gyakorolják, tekintetbe nem jő. 5. Mindazok a jogok, »melyek 1848-ban és azóta önjogon háboritlanul gyakoroltattak«, tehát azok a jogok, melyeket a jogosult saját jogán, azon az alapon gyakorolt, hogy a jog az övé, őt illeti meg, s a
