Rendeletek tára, 1889

Rendeletek - 18. A m. kir. pénzügyministernek 19,897. ex 1888.számú körrendelete, az illetékeknek tárgyi kezesség alapján, illetve a tárgy tényleges birtokosával szemben való érvényesitése tárgyában.

MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1889. 85 foglalt határozmányok alapján szedendő be, az ingatlan tényleges birtokosa terhére kellően indokolt szabályszerű fizetési meghagyás állítandó ki. Mindkét esetben azonban csakis a fizetési felhívás, illetve meghagyás jogérvényessé válta, vagyis a törvényszerű felebbezés elmulasztása vagy kimerítése után indítható meg a végrehajtás a birtokutód ellen, mely esetben a hátraléki kimutatás a fizetési kötelezettség rövid indokolása mellett Önérthetőleg annak terhére állítandó ki. De viszont a tényleges birtokost terhelő kezesség érvényesítésénél — tekintet nélkül az illeték - követelés jogérvényességére — mindenekelőtt az iránt kell intézkedni, hogy a kincstár részére az 1881. évi XXXÍV. törvényczikk 39. §-ában körülirt határok között, minden más hitelezővel szemben a törvényes zálogjogot biztosító telekkönyvi bekeblezés — a mennyiben ez még nem történt volna meg — pótlólag kieszközöltessék. A mi a behajtás módját illeti, e részben különösen arra figyelmeztetem a (czímet), hogy miután az 1883. évi XLTV. t.-ezikknek a tárgy tényleges birtokosának kezességére vonatkozó 95. §. szerint mindazon illetékek, melyek valamely ingatlant terhelnek, a 90. §-ban megállapított elévülési határidőn belül a tényleges birtokos által fizetendők, s a magánkézből megvett ingatlant terhelő ilynemű hátralék a vevőre száll át; ennélfogva nem szenved kétséget, hogy valamely ingatlan után kiszabott s annak tovább átruházásakor hátralékban maradt illetékért, nem csupán maga az ingatlan a kieszközölt dologi jog alapján, hanem annak vevője, illetve tényleges birtokosa személyileg is felelős. Tekintettel az imént jelzett törvényes rendelkezésre, illetve azon körülményre, hogy az adósokat sokkal érzékenyebben érintő s amúgy is hosszadalmas dologi végre-