Rendeletek tára, 1889
Rendeletek - 101. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minist ernek 27.152. szám alatt valamennyi megye törvényhatóságához intézett körrendelete, a phylloxera terjedésének megállapitása végett az ország összes szőlőterületeinek megvizsgálása tárgyában.
Mell (Met a 250. számhoz. A magyar királyi honvédelmi minister, az 1889-ik évi védtörvény 35-ik szakaszához képest, az 1894-ik évi ujonczozásra vonatkozó előmunkálatok teljesitését oly czélból rendelte el, hogy azon esetre, ha az 1894-ik évi ujoncz-jutalékok tettleges kiállítását a törvényhozás megszavazza, az állítás, az 1889-ik évi védtörvény ben kijelölt és márczius 1-étől április végéig terjedő időszak folyamata alatt, teljes és biztos adatok alapján s mind a magánfelek törvényes igényeinek kellő figyelemben tartásával, mind a hadseregre és a honvédségre nézve legkedvezőbb eredménynyel foganatosíttathassák. Ezen előmunkálatok közé tartozik többek között: A) Összeírása az 1873., 1872., 1871. években született ifjaknak, a kik az 1894 ik évi sorozásra felhívott korosztályokat képezik. B) A sorshúzás. A szolgálati kötelezettség teljesítése tekintetében megengedett és a védtörvény 31 — 34. §§. szerint a póttartalékha, való besorozásból álló kedvezmény iránti folyamodványoknak a felek által és pedig: 0) a családfentartók, vagy azok gyámolitásra szorult rokonaik ; D) az öröklött mezei gazdaságok birtokosai; E) a papjelöltek és papnövendékek; F) a tanítók és tanítójelöltek által való előkészítése és benyújtása; — végre G) a felhívott korosztályokba tartozó s egyévi önkéntesül való fölvétel végett történt jelentkezések alkalmával hadképteleneknek talált egyévi önkéntes-jelöltek, valamint az egyévi tényleges szolgálat kedvezményére a védtörvény 25—29. §§-ai szerint igénynyel biró és azt a sorozás alkalmával érvényesíteni kivánó ifjak által az egyévi tényleges szolgálat kedvezményének biz! ositására, illetőleg megadására vonatkozó kérvényeknek felszerelési! és benyújtása. A) Az összeírás. Mindazok, a kik az 1894-ik évi ujonczállitásra, mint 1-ső, 2-ik, 3-ik korosztálybeliek vannak felhiva, vagyis a kik az 1873-ik, 1872-ik, 1871-ik években születtek, kötelezve vannak az alulirt községi elöljárónál az összeirási jegyzékbe leendő fölvétel végett, a nélkül, hogy külön szóbeli vagy írásbeli felszólítást várnának és tekintet nélkül arra, vájjon ugyanazon községbeli illetőségüek-e, vagy sem, ha még eddig nem jelentkeztek volna, . . . nap alatt, de legkésőbb november hó végéig, személyesen megjelenni, vagy Írásban jelentkezni ; s ellenkező esetben a mulasztás hátrányos következmény át a védtörvény 35-ik szakasza szerint, maguknak tulajdonithatják. E törvény 35-ik szakasza ekként szól : A legközelebbi ujonczállitásra felhívott korosztályodban (38. §.) álló mindegyik hadköteles tartozik a megelőző év november havában beiratás végett illetőségi községének avagy állandó tartózkodási helyének elöljáróságánál, akár Írásban, akár személyesen élőszóval jelentkemi. A ki ezen jelentkezést, a nélkül, hogy legyőzhetlek akadályok hátráltatták volna, elmulasztja, kihágást követ el és öt forinttól száz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Az összeirási lajstromok nyilvános helyen a végett tétetnek ki, hogy azokat mindenki megszemlélhesse és feljelenthesse azoknak neveit, a kik az összeírásból bármi módon kimaradtak, vagy abba tévesen vétettek föl; nemkülönben, hogy az, illetőségi sorozó járáson kivül leendő állittatás megengedése, vagyfa szolgálati kötelezettség teljesítése tekintetében megengedett valamely kedvezmény iránti folyamodványok ellen netáni kifogását a járási tisztviselőnél mindenki megtehesse. A községben nem illetékes (idegen) állitáskötelesek szintén minden felhívott korosztályban összeirandók. A ki idegen sorozójárasban tartózkodik és fontos okoknál fogva (például mint hivatalnok vagy tanuló stb.) nem hagyhatja el tartózkodási helyét, az illetékes járásbeli tisztviselőnek előlegesen tett megkeresése és ennek engedélye folytán, a tartózkodási hely sorozó-bizottsága elé állittathatik. Hogy az ily megkeresések idejében megtörténhessenek, az illető feleknek, az Összeírásra való jelentkezés alkalmával, és pedig legkésőbb november végéig, esetleg tartózkodási helyök hatósága utján, folyamodniuk kell az illetőségi járásbeli -tisztviselőkhöz. B) A sorshúzás. A sorshúzás sorozó-járásonként és csak az 1-ső korosztályban Összeirt ifjakra nézve eszközlendö. Ezen sorhúzás, a járásbeli tisztviselőnek s a községek elöljáróinak jelenlétében fog megtörténni, s határnapjául évi -ik napja tűzetik ki. A kik bármi okból akadályozva volnának a sorshúzáson megjelenni, azok helyett netaláni meghatalmazottjuk, vagy a sorshúzás vezetője által kijelölt más egyén fog sorsszámot húzni, a mely az összeirottra nézve, azon tekintetben, vájjon az ajánlás és beosztás fentartásával besorozott egyén a hadsereg vagy a honvédség ujonczjutalékába, avagy azok póttartalékába, illetőleg a póttartalékba közvetlenül besorozott egyén a hadsereg vagy a honvédség póttartalékába lesz-e beosztandó — a büntetésből a korosztály és sorsszám rendén kivül való állitásnak, vagy a hivatásszerű tengerészeknek a hadi tengerészet ujoncz-jutalékába való beosztásának eseteit kivéve — az állitáskötelezettség egész idejére irányadó leend. Az összeirt hadköteleseknek tehát a sorshúzásra nem kell szükségkép személyesen megjelenni. C) A családfentartók kedvezménye. A családfentartók kedvezménye a póttartalékba való besorozásban, továbbá a béke idején kivételes tényleges szolgálattételre való behívás alóli felmentésben áll. A családfentartói igény igazolására vonatkozó okiratok, felszólamlási folyamodvány kíséretében, a felmentendő állítási kötelezettségének tartama alatt minden év január és február havában, a járási tisztviselőnél, legkésőbb azonban a fősorozás alkalmával a sorozó-bizottságnál nyújtandók be, Azok, a kik az illetőségi sorozó-járáson kivül való állításukért folyamodnak, egyidejűleg a családfentartókat megillető kedvezményre való igényüket is érvényesíthetik és igazolhatják. A felsólamlási kérvények elsőfokúlag az illetékes (mozgó vagy állandó) sorozó-bizottság által intéztetnek el és csak akkor vétetnek érdemleges tárgyalás és eldöntés alá, ha a fölmentetni kért hadköteles besoroztatik, vagy ha kórházba volna adandó, avagy a felülvizsgáló bizottság elé volna állítandó: nemkülönben ha megkeresés utján valamely idegen sorozó-bizottság előtt állíttatik. A hadi szolgálatra alkalmatlanoknak talált hadkötelesekre vonatkozó felszólamlási kérvények, mint tárgytalanok, a feleknek visszaadatnak. A családfentartók gyanánt fölmentetni kért hadkötelesek tehát — kivéve az idegen sorozó-járasban tartózkodó és az ottan való megvizsgáltatásra engedélyt nyert ilyen hadköteleseket — az illetőségi járásbeli sorozó-bizottság előtt megjelenni kötelesek. A felszólamlási kérvények és azok mellékletei bélyegmentesek. A családi értesítő kiállításáért, a mennyiben azért díj követelhető, 2 o. é. forintnál többet követelni nem szabad. Az előbbi években kiállított családi vrtesitök megújításáért pedig, a mennyiben azért díj követelhető, 1 o. é. forintnál többet követelni nem szabad. A családfentartói kedvezményben részesitendők és a póttartalékba osztandók be, a védtörvény 34-ik §-a szerint a következők: 1. a keresetképtelen apának vagy özvegy anyának egyetlen fia, vagy annak nem létében egyetlen veje, az utóbbi azon esetben, ha a viszonyok, melyek igényét megállapítják, nősülési idejében még fenn nem állottak; 2. az apa halála után a keresetképtelen nagyapának vagy özvegy nagyanyának egyetlen unokája, ha; azoknak fiuk nincsen ; 3. teljes árvaságra jutott testvéreknek egy fitestvére vagy féltestvére, úgyszintén atyátlan testvéreknek egyetlen féltestvére. Azonban csak azon vérszerinti és törvényes egyetlen fiúnak, unokának vagy fitestvérnek, illetőleg azon egyetlen vőnek van ezen felmentésre igénye, a kinek felmentésétől szülőinek, öreg szülőinek vagy testvéreinek, illetőleg apósának vagy anyósának eltartása függ s a ki e kötelességet teljesiti is. Törvénytelen fiu hasonlóan részesittetik e kedvezményben, ha ettől függ névszerinti anyjának eltartása, s ha ő e kötelességet teljesiti is. 4. Egyetlen fiúval, unokával, fitestvérrel, illetőleg vővel egyenlő igényűnek tekintetik ugyanazon feltételek alatt az is, a kinek egyetlen fivére vagy többi fivérei, illetőleg sógorai: a) sorhadi vagy tényleges honvédségi szolgálat-kötelezettség alatt állanak, avagy az 1888-ik évi XVIII. t.-cz. értelmében mint tartalékosok vagy póttartalékosok béke idején tényleges szolgálatra kivételesen behivattak, mindkét esetben feltéve, hogy nem szökevények; vagy b) 18 évesnél ifjabbak; vagy c) gyógyithatlan szellemi vagy testi fogyatkozások miatt keresetképtelenek. 5 Azon körülmény, hogy egyik vagy másik fitestvér vagy unoka, más helyiségben vagy mái gazdaságban s nem szülői vagy nagyszülői háznál lakik, a honnmaradt védkötelesekre nézve fölmentési czímet nem képez. 6. Egyetlen fiúknál és egyetlen unokáknál a szülők, illetőleg nagyszülők vejei rendszerint nem vétetnek tekintetbe. 7. Ha valamely hadköteles egyén feleségének szülei már elhaltak és csak ennek munkaképtelen nagyatyja vagy özvegy nagyanyja van életben, az ilyen hadkötelesnek, mint unokavőnek nincsen igénye a föl mentésre. 8. Egyetlen vő csakis akkor menthető fel, ha szabályszerűleg igazolja, hogy ipjának munkaképtelensége, illetőleg anyósának özvegysége, vagyis általában a fölmentés czíme az ő nősülésének ideje után keletkezett. 9. Teljes árvaságra jutott testvérrel egyenlő tekintet alá esik az olyan féltestvér is, a kinek csak özvegy anyja és igy a fölmentetni kért hadkötelesnek özvegy mostoha anyja van életben. 10. A családfentartói kedvezményben nem részesíthetők: a mostoha fiu azon szüle részére, kivel az csak sógorságban áll; továbbá a fogadott és nevelt fiuk és végül a mostoha fivérek, mivel ezeknek egyik szüléjök sem közös. 11. Az összeirottaknak vérszerinti nagyapjai és apjai, illetőleg ipjai és 18 éven felül levő fitestvérei, ha saját munka- vagy keresetképtelenségök miatt unokájuknak, illetőleg fiuknak, egyetlen vejöknek, végre fitestvéröknek a hadkötelezettség alól való fölmentését szorgalmazzák, a sorozó-bizottság előtt személyesen tartoznak megjelenni; ellenkező esetben folyamodványaik viss/autasittatnak s az illetőknek netaláni besoroztatásából származó hátrányokat csupán maguknak tulajdonithatják. A véderöről szóló törvény nem határozván meg azon életkort, melyen túl mindenki feltétlenül munka- és keresetképtelennek tekintendő : a felszólamlóknak 60 évesnél idősb férfirokonai is kötelesek, munka- vagy keresetképtelenségük megállapítása végett, az alábbi a), b) és c) pont alatti eseteket kivéve, a sorozó-bizottság előtt megjelenni. A megjelenés kötelezettsége alól csakis azok vétetnek ki: a) a kik *70-ik életévöket betöltötték, ha keresetképtelenségök, mint köztudomású, a községi elöljáróság által bizonyittatik ; b) a kiknek nyilvánvaló keresetképtelensége szabályszerű vizsgálat folytán kétségtelennek bizonyult be; c) a kik valamely sorozó- vagy felülvizsgáló bizottság által már megvizsgáltattak és mindenkorra keresetképteleneknek nyilváníttattak. Ez utóbbiakra nézve elégséges, ha a felszólamlási folyamodványokhoz csatolt hiteles bizonyítványokkal igazoltatik, hogy ezek még életben vannak, s hogy a kérdésben levő hadkötelesek ezeknek még mindig egyetlenegy figyelembe vehető és igy továbbra is felmentési igénynyel biró támaszaikat képezik. 12. Figyelmesekké tétetnek a felszólamló felek, hogy kérvényeiket a védtörvény végrehajtása tárgyában kiadott utasítás értelmében és az 1889. évi 43.000 szám alatt kibocsátott honvédelmi ministeri körrendelethez csatolt újabb minta szerint kiállítandó községi bizonyítványokkal szereljék fel. Ezen újabb községi bizonyítványok a budapesti m. kir. egyetemi nyomdában készletben vannak és igy onnan is megszerezhetők. A megelőző ujonczállitásnál már használt régibb szövegű községi bizonyítványok azonban a szabályszerű megújítási záradékkal ellátva, továbbra is használhatók és elfogadandók. A családi tekintetekből való tartós szabadságolás. 13. A kik a családfentartó czímén a póttartalékba való áthelyezésre a védtörvény 34. §. értelmében igénynyel nem birnak, a kiknek családi viszonyai azonban különös tekintetbe vételt érdemelnek, első katonai kiképeztetésük után, béke idejére, idő előtt szabadságolhatok. Ily különös tekintetbe vételt érdemlő családi viszonyok alatt egyebek közt értendők: az »elárvult törvénytelen testvérek eltartása*, — a »férjtől bíróilag elvált anya eltartása«, —a »családtagok eltartása, ha egy tekintetbe veendő eltűnt (elzüllött) férfi családtagnak elhalálozása nem igazolható«. Ezen rendelkezés az illető védköteles neje vagy gyermekei javára nem alkalmazható. A tartós szabadságolás kedvezményében a felek azon esetben is részesitendők, ha a rendes tényleges szolgálat alól való felmentés iránti kérvények tárgyalása alkalmával kitűnik, hogy az illetőknek az utóbbi kedvezményre ugyan nincsen igényök, de különös tekintetbe vételt érdemlő családi viszonyok forognak fenn. D) Az öröklött mezei gazdaságok birtokosait megillető kedvezmény. Azok, a kik örökösödés utján jutottak valamely mezei gazdaság birtokába, ha abban maguk gazdálkodnak és ha ezen gazdaság földjövedelme elegendő egy öt tagú család önálló eltartására, de viszont nem haladja túl ezen jövedelemnek négyszeres mennyiségét, a póttartalékba osztandók be és mint póttartalékosok, nyolcz hét alatt katonailag kiképezendők. azontúl béke idejében már csak az időszaki fegyvergyakorlatokra hivandók be és béke idejében a kivételes tényleges szolgálattételre való behívás alól szintén föl vannak mentve. A ki tehát ezen kedvezményben kívánja magát részesittetni, kellőleg fölszerelt folyamodványát, az állitáskötelezettség tartama alatt, minden év január és február havában a járási tisztviselőnél, legkésőbb azonban a fősorozás idején a sorozó-bizottságnál benyújtani tartozik. A kik az illetőségi sorozój árason kivül leendő állításukért folyamodnak, egyidejűleg a mezei gazdákat megillető kedvezményre nézve netalán fennálló igényüket is bejelenthetik és igazolhatják. E) A papjelölteket és papnövendékeket megillető kedvezmény. A törvényesen elismert egyházak és vallásfelekezetek papjelöltjei és papnövendékei, ha már az ujonczállitás idejében ily viszonyok közt vannak és besoroztattak, kérelmükre a póttartalékhoz osztandók be. Az ilyenek hittudományi tanulmányaik folytathatása végett, békében és háborúban, mindennemű tényleges szolgálat, a katonai kiképeztetés, az időszaki fegyvergyakorlatok és az ellenőrzési szemlék alól mentesek. A kedvezményre való igény, az állítási kötelezettség tartama alatt, minden év január és február havában a járási tisztviselőnél, legkésőbb azonban a fősorozás alkalmával a sorozó bizottság előtt, folyamodás utján érvényesítendő és a védtörvényi utasítás I. rész 45. §-ában megszabott és a hittudományok hallgatását, vagy a papjelölti minőséget kitüntető bizonyítvány által igazolandó. A kik azt kérik, hogy illetőségi sorozój árasukon kivül állíttassanak, egyúttal az őket, netalán mint papjelölteket és papnövendékeket megillető kedvezményre való igényüket is érvényesíthetik és igazolhatják. Ugyanazon kedvezményben részesittetnek utólagosan azok is, a kik állományba vételök idején (október 1-én) vagy hittudományi tanulmányaikat már megkezdték, vagy valamely papirend noviciátusába fel vannak véve. F) A népiskolai tanítók, tanítójelöltek kedvezménye és a tanítóképző intézeti növendékek szabadságolása. A népoktatási tanintézetek s nevezetesen az elemi és felsőbb népiskolák, a po gári iskolák és a tanítóképző-intézetek tanítojelöltjei és az ezei népoktatási tanintézeteknél, valamint a siketnémák, vakok és hülyék számára fennálló közintézeteknél alkalmazott tanítók, valamint a icépesitett és tényleg alkalmazott kisdedóvók, ha már az ujonczállitás idejében ily viszonyok között vannak és besoroztattak, kérelmükre a póttartalékba osztandók. Katonai kiképeztetésök végett az oktatást legkevésbé akadályozó időszakban hivandók be, és bék(; idejében a kivételes tényleges szolgálattételre való behívás alól szintén föl vannak mentve. A nép- és polgári iskolai tanítók sorában mutatkozó vagy beállható hiány ideje alatt pedig a tanítóképző intézetek azon növendékei, kik azon év márczius hó 1-én, melyre nézve állíttatnak, valamely elemi tanitóképző-intézet utolsó évfolyamát hallgatják, vagy tanulmányaikat a polgári iskolai tanitóképezdében folytatják, besoroztatásuk eseiére tanulmányaiknak befejezhetése czéljából, de mozgósítás alkalmával lehető behivatásuk fentartása mellett, szabadságra bocsát;mdók. A tanítójelölteket és tanítókat megillető kedvezményért folyamodó hadkötelesek kérvényei, az alábbi bizonyítványokkal felszerelve, az állitás-kötelezettség tartama alatt, minden év január és február havában a járási tisztviselőnél, legkésőbb azonban a fősorozás alkalmával a sorozó-bizottságnál nyújtandók be. A kik illetőségi sorozój árasukon kivül leendő állításukért folyamodnak, egyidejűleg az őket netalán mint tanítójelölteket és tanítókat megillető kedvezményre való igényüket is érvényesíthetik és igazolhatják. A kérvényekhez a következő bizonyítványok melléklendők: a) a tanitojrlöltek részéről; az elemi, illetőleg polgári iskolai tanitóképző-intézet utolsó évfolyamának legalább elégséges eredménynyel lett befejezéséről szóló bizonyítvány, és az iskolai hatóság abbeli igazolványa, hogy az illetők valamely nyilvános nép-, ielsőbb népiskolánál avagy polgári iskolánál a népoktatás terén működnek. b) A nép- és felsőbb nép- vagy polgári iskolai tanítók részéről : az elemi, illetőleg polgári iskolai tanitóképző-intézet bevégzéséről szóló bizonyítvány; ezen bizonyítvány melléklése azonban az elemi iskolák tanítóitól, tekintettel a tanítók sorában létező nagy hiányra, egyelőre nem követelendő, és az iskolai hatóság által hivatalosan kiállított, okirat, miszerint valamely nyilvános nép , felsőbb nép- vagy polgári iskolánál, akár ideiglenesen, akár véglegesen alkalmaztatnak; c) az elemi < ;, s polgári iskolai tanítóképző-intézetek tanítói és tanárai, továbbá a siketnémák, vakok és hülyék számára fennálló közintézetek tanítói részéről: a kinevezési okirat; d) a kisdedóvók részéről: a képesítési bizonyítvány és a kinevezési okirat. A tanítóképző-intézeti növendékek szabadságolás iránti kérvényökhöz az iskolai igazgatónak az intézet látogatását igazoló bizonyítványát mellékelni és kérvényöket a tanítójelöltekre és tanítókra nézve megszabott helyen és időben, avagy utólagosan, de legkésőbb a besorozási év július 31-ig az illetékes járásbeli tisztviselőnél benyújtani tartoznak. G) Az egyévi tényleges szolgálat (egyévi önkéntesség) kedvezményének, önkéntes belépés által vagy a sorozás alkalmával való érvényesítése, illetőleg a már elismert igénynek a későbbi ujonczállitásoknál való biztosítása. Azok, a kik a védtörvény 25 -29. §§. szerint az egyévi tényleges szolgálat kedvezményére igénynyel birnak, ezen igényöket vagy előleges önk&ites belépés által, vagy pedig a sorozás alkalmával érvényesíthetik. Az egyévi tényleges szolgálat azon jelöltjei, a kik önként akarnak belépni, a fölvétel iránti folyamodványaikat a védtörvényi utasítás I. Rész 69. §. 3-ik, 4-ik és 5. pontjai szerint fölszerelve az illetékes hadkiegészitcsi kerületi parancsnokságnál legkésőbb azon év február hó végéig tartoznak benyújtani, melyben 21-ik életévöket betöltik. Azon védkötelesek, a kik az egyévi tényleges szolgálat kedvezményében az állítás alkalmával óhajtanak részesittetni, teljesen fölszerelt folyamodványaikat akár azon évi február hó végéig, melyben a fösorozásra fölhivattak, az illetékes járási tisztviselőnél, akár a honossági sorozőjárásbeli fösorozásnM való elővezetésük alkalmával éspedig orvosi megvizsgáltatásukat megelőzőleg a sorozóbizottságnál tartoznak benyújtani, és ha a honvédséghez való beosztásukat kívánják, ez iránti kérelmöket folyamodványaikban szintén elő kell adniok. Csakis az ujonczállitás alkalmával besorozott egyévi önkéntesek helyezhetők át esetleg, a törvény által megszabott szám erejéig, a honvédséghez. Mindazon jelölteknek, kiknek az egyévi tényleges szolgálat iránti kedvezményük, az önkéntes belépésre való jelentkezésnél, vagy egy korábbi állitásnál hozott határozatnál fogva már elismertetett, ezen kedvezmény a következő ujonczállitásokra nézve is biztosítva marad, ha az igény további fennállását kellő időben és legkésőbb az illetőségi járásbeli fősorozás alkalmával és pedig orvosi megvizsgáltatásukat megelőzőleg bejelentik és igazolják. PELHIVÁS.
