Rendeletek tára, 1887
Rendeletek - 46. A közmunka- és közlekedésügyi m. kir. ministernek 3204. szám alatt valamennyi m. kir. államépitészeti hivatalhoz és kirendeltséghez intézett rendelete, a m. kir. államépitészeti hivatalok szolgálatára és hatáskörére vonatkozólag kiadott utasitás tárgyában.
MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1887. 495 100—100 méterre, — a határpontok távolsága az út tengelyétől vagy a fölvett alapvonaltól számokkal megjelöltessék. A rajzok következő szabályok szerint készitendök : B) A rajzok mérczéi. A tervrajzoknak a természetes nagysághoz való aránya az épitkezés minőségétől függvén, mindenkor úgy választandó, hogy az építés egyes részleteit kellőképen előtüntesse, az utánmérést és utánszámitást könnyen lehetővé tegye, mindazonáltal a rajz szükségtelen kiterjedést ne nyerjen. A léptékek (mérczék) úgy választandók, hogy a természetes nagyság tizedes részeiben tűntessék elő az épitési tárgyat. A rajz annyira mér-jelzendő, hogy a fontosabb méretek közvetlen leolvashatók, a kitűzés pedig azok alapján minden számítás és külön lemérés nélkül eszközölhető legyen. E szerint : a) A helyzeti átnézeti rajzok Yioooo, a fölvételi rajzok VÜOOO arányban készítendők. Olyan helyzeti rajzok készítésénél ellenben, melyeknél a rajzon szerkesztések is eszközlendők, V2000 vagy Y^oo arányú lépték használandó. b) A műtárgyak rajzainál Y«°, ha kőmetszéseket is tűntetnek fel Y«»—Y 1 * arányú léptékek veendők, sőt szükség esetén egyes részletek természetes nagyságban is rajzolandók. c) A lejtmérési rajzoknál, illetőleg hossz-szelvényeknél, a hosszak azon léptékben veendők, melyben az ahhoz tartozó helyzeti rajz készült, — a magasságok pedig általában «ezeknél tízszer nagyobb léptékben mutatandók ki.
