Rendeletek tára, 1884

Rendeletek - 155. A m. kir. pénzügyministeriumtól. — 37,885. szám. Utasitás a szeszadóról, valamint sajtolt élesztőnek a szesztermeléssel együttes készitésének megadóztatásáról és a sajtolt élesztő után eső behozatali vám felemeléséről szóló 1884. évi XXI. törvényczikk végrehajtása iránt.

•972 MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 188t, hivatalos pecsét és a fél pecsétje alatt a budapesti állami vegykisérleti állomásnak beküldeni. Az 500 köbcentiméternyi próba kivétele czéljából a faszeszszel megtöltött edények előbb jól átrázandók s azután mindenik edényből lopóval annyi faszeszmennyiség veendő ki, a mennyi az űrtartalomnak aránylag megfelel ; például, ha 10 egyenlő űrtartalmú edényből kellene próbát venni, mindenik edényből 50 köbcentiméter faszesz húzandó ki. A hivatalos zár alatt tartott faszeszt csak az annak alkalmas voltát tanusitó vizsgálati lelet beérkezése után szabad denaturalize! ásra felhasználni. 3. Azon legalább 88 fokú szesz mennyisége, mely egyszerre faszeszszel való denaturálizálás alá vehető, % hektoliternél kevesebb nem lehet. A durrhigany-gyáros köteles e czelra a termelési helyiségben kellő nagyságú külön kádat felállítani és az illető pénzügyőri biztosnak hivatalos kimérés és megjelölés végett bejelenteni. Ezen kád azon magaságig, melyet benne a denaturálizálandó szesz külön, valamint a faszeszszel való összekeverés után elér, hivatalosan ki m éretik. 4. A gyáros köteles a szesznek azon átlagos mennyiségét, melyet egy-egy kilogramm durrhigany termeléséhez szükségei, az adóvisszatérités engedélyezése iránti kérvényben kitenni. Egy kilogramm durrhigany előállitásához legfelebb 10 hektoliterfok szesz számitható. A szeszszükségletnek a gyáros által megjelölt mennyisége, vagy a mennyiben ez nagyobb lenne, mint a fentebb emiitett maximális mennyiség, ez utóbbi az adóvisszatéritésnél át nem hágható. 5. Durrhigany gyárban, mely a felhasznált szesz után