Rendeletek tára, 1883

Rendeletek - 10. A m. kir. honvédelmi ministernek 7051. számú körrendelete, a védkötelesek orvosi megvizsgálását tárgyazó utasitás, valamint a hadsereg és hadtengerészet ujonczainak és póttartalékosainak a különböző fegyvernemekhez és hadseregbeli intézetekhez való kiválasztására és beosztására vonatkozó szabályzat közzététele és hatályba léptetése tárgyában.

124 Magyarországi Rendeletek Tára. 1883. alkatára és helyzetére, szabad mozgásukra és arra, vájjon jól záródnak és nyilnak-e; a pilla-szőrökre, azok helyzetére és irányára; a könyszervek működésére, ugy a köny elválasztására, mint elvezetésére vonatkozólag; azután a szemek mindegyikére, és pedig külön-külön és egyiket a másikhoz hasonlítva, helyzetökre, nagyságukra, keménységökre (ruganyosságukra), nemkülönben egyes alkatrészeikre és a fénytörő közegek tisztaságára nézve. Ha az orvos, a szemnek lehetőleg szabatos külső megtekintése alkalmával, azokon semmi oly lényegesebb kóros változást nem talált, mely a látképességet lejebb szállithatná s e miatt beható vizsgálatot tenne szükségessé, azt kérdezi a védkötelestöl, vájjon távolból és közelből egyaránt jól lát-e, avagy netán rövidlátó-e és nincs-e valamely más szembaja. Ha a védköteles azt állitja, hogy jól lát, minden további vizsgálat abban hagyassék, avagy kétes esetekben, csakis igen rövid és könnyedén eszközölhető kísérletekre szorítkozzék. Ellenkező esetben, ha az illető látási zavarról panaszkodik, az orvos a láterőnek és a fénytörésnek (refractio) kipróbálását az 1. A) mellékletben foglalt utasítás szerint eszközölni tartozik. Ha ezen vizsgálat folyamán az derülne ki, hogy az egyén nagyobb fokban rövid- vagy túllátó (1. A) melléklet), ezen esetben az orvos a 2-ik melléklet D) jegyzékének 29. és 30. tétel-számai alatt előirt olvasási próbákat köteles megtenni. Ezen próbák jelentőségére és érvényességük határaira nézve kellő támpontok az 1-ső mellékletben foglaltatnak. Ha az állítólagos látási zavarnak létezését és fokát már a sorozási helyen biztosan megitélni nem lehet, a