Rendeletek tára, 1882

Rendeletek - 52. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministernek 4567. szám alatt kelt, s az egyetemek és a műegyetem tanácsaihoz, a kir. jogakadémiák és joglyceumok igazgatóihoz, és a tankerületi kir. főigazgatókhoz intézett rendelete, a középiskolai tanárvizsgálat tárgyában.

248 Magyarországi-Rendeletek Tára, 1882. nek figyelembe vétele, másrészt a tanárjelöltek biztosabb tájékozhatása és útbaigazítása czéljából, nagyobb részletességgel megállapítani, mint az az eddig még fennálló szabályzatban van kifejezve. Ezen elveknek szemügygyei tartása mellett, a tanárvizsgáló bizottsági tagokkal és tanárképző-intézeti tanárokkal tartott értekezletek és tanácskozmányok után, és a budapesti m. kir. tanárképző-intézet igazgatójának indokolt előterjesztése alapján állapítottam meg az uj ;» Szabályzat-ot a középiskolai (gymnasiumi és reáliskolai) tanárvizsgálatra«, melyből (Gzímednek) tudomás és miheztartás végett .... példányt ide mellékelve küldök.*) Imezenuj szabályzat lényegére sfontosabb részleteire nézve (Gzímed) figyelmét a következőkre hivom fel ; 1. A jelen szabályzat a tanképesités elnyerhetése czéljából négy évi egyetemi szaktudományt és egy évi gyakorlatot követel a tanárjelölttől, melyek alapján a tanárvizsgálat 3 fokozatban eszközöltetik. Ezek : a) az alapvizsgálat és pedig nem mint eddig, csupán általános képzettségi, hanem kiválóan szakképzettségi irányzattal, — két évre terjedő szaktanulmányok kimutatása után ; b) a szakvizsgálat, további két évi szaktanulmányok végezte után ; és c) a paedagogiai vizsgálat az ötödik (gyakorlati) év lefolyta után. 2. Ugy az alap-, mint a szakvizsgálatra a középiskolai tantárgyak, rokon-tartalmukhoz képest, kettenkint szakcsoportokba vannak foglalva. Mindegyik csoportba tartozó tárgyak közül az egyik mint fő-, a másik mint melléktárgy szerepel a vizsgálaton, mely utóbbi a megkívántató képzettség mértékére nézve, csak abban különbözik az elsőtől, hogy csekélyebb *) Lásd a »Magyarországi Rendeletek Tára« ez évi folyamának 135. lapján, 29. szám alatt.