Rendeletek tára, 1881

Rendeletek - 2. A m. kir. honvédelmi ministernek 52,000/V. számú körrendelete, az 1882. évi ujonczozás tárgyában.

Magyarországi Rendeletek Tára. 1881. 33 tői szüleinek, nagyszüléinek, vagy testvéreinek stb. eltar­tása függ, s ő e kötelezettséget teljesiti is. Törvényte­len fiu-gyermeknek hasonlóan igénye van a fölmentésre, ha tőle függ anyja eltartása, s ha ő e kötelességet tel­jesiti is. 4. Egyetlen fiúval, unokával vagy bátyával egyenlő igényüeknek tekintetnek, ugyanazon föltételek mellett, azok is, a kiknek egyetlen "vagy több fitestvéreik a) sorhadi vagy tartalékbeli szolgálati kötelezettség alatt állanak (a honvédségbe vagy póttartalékba soro­zottak tehát ide nem értendők); b) 18 évesnél ifjabbak; c) szellemi vagy testi fogyatkozások miatt bármi keresetre képtelenek. 5. Azon körülmény, hogy egyik vagy másik fites t­vér, avagy unoka, más helységben, vagy más gazda­ságban, s nem a szülői, vagy nagyszülői háznál lakik, a honnmaradt védkötelesre nézve fölmentési czímet nem képez, 6. Egyetlen unokáknál a nagyszülék vejei nem vétet­nek tekintetbe. 7. Ha valamely hadköteles egyén feleségének szüléi már elhaltak, és csak ennek munkaképtelen nagyatyja vagy özvegy nagyanyja van életben: az ilyen hadköte­lesnek, mint unoka-vőnek, nincsen igénye a fölmen­tésre. 8. Épen így nem menthető fel az sem, a kinek egy vagy több fitestvére, munkaképtelen ipával, vagy özvegy napával áll vői viszonyban. 9. Egyetlen vő csakis akkor menthető fel, ha sza­bályszerüleg igazolja, hogy ipának munkaképtelensége, illetőleg anyósának özvegysége, vagyis átalában a föl­Magy. Rend. Tára. 1881. Pótfüzet. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom