Rendeletek tára, 1874

Rendeletek - 156. A magy. kir. igazsagügyministernek 1874. évi októberhó 15-én 3436/I. m. e. 1874. szám alatt kelt rendelete a bírói ügyvitel tárgyában.

MAGYAROKSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1874. 525 A szavazást az előadó nyitja meg, s véleményét, mely egyszersmind a kiadmány tervét képezi, írásban felolvassa. Az elnök nem szakithatja félbe az előadót vagy szavazót véleményeik előadásában, s nem korlátolhatja a Telemeny szabadságát ; saját véleményét pedig csak a szavazás végeztével nyüvánithatja. 146. §. A tanácskozás befejezte után más meggyőződésre jött szavazónak jogában áll előbbi véleményétől eltérőleg szavazni, mig az elnök a határozatot véglegesen ki nem jelentette. A határozat kimondása után az ügy többé ujabban fel nem vétethetik. 147. §. Az elnök a határozatot azon vélemény szerint mondja ki, melylyel a szavazók többsége teljesen egy értelemben van. Ha a többség szavazata hozzáadást, kihagyást vagy módosítást kivan : ezek a kiadványi tervben azonnal teljesíttetnek. Nyelv- és tollhibákat, melyek által a határozat lényege nem érintetik, az elnök is kiigazíthat. 148. §. Ha a szavazatok két vélemény közt egyenlően vannak megoszolva: az elnöknek joga van egyik vagy másik véleményhez adni szavazatát s ez által egyik vagy másik részre dönteni el a kérdést. 149. §. Ha az elnök a különböző szavazatok egyikéhez sem járulhatna : a tanácskozást egyes részletes kérdések szerint különítse el.

s minden egyes részletes kérdés iránt külön szavazást rendeljen. Magában értetik, hogy a részkérdéseknek ebbeli elkülönitése esetében azok természeti rendjök szerint, például az előkérdés előbb, mint az ügy érdeme, — az alaki kérdés előbb, mint a határozat lényege, — a követelés jogMAGY, REND, TÁRA. 1874. 34