Rendeletek tára, 1874

Rendeletek - 21. A m. k. vallás- és oktatásügyi ministernek 1874. évi 3055/1874. sz. a. a budapesti s a kolozsvári tud. egyetemekhez intézett rendelete: alap-vizsgák rendszeresitése, és a jog- s államtudományi államvizsgálatok szabályozása tárgyában.

164 MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 187 4. nál erről külön bizonyítvány állíttatik ki, de a leczkekönyvbe való beiktatás elmarad. 22) Minden tanév vége felé a vizsgálati bizottságok összes tagjai a jogkari dékán által külön értekezletre hivandók egybe, hogy a vizsgálatok folyama alatt szerzett tapasztalatok és azok folytán felmerülő kivánalmak iránt eszmecsere indittassék; ezen tanacskozmány megállapodásai a dékán által még a tanév bevégzése előtt a jogi kar elé hozandók, mely azokat, ha maga részéről is helyeseknek találja, a ministerium elé terjeszti, egyúttal a 12. pont értelmében a tanári kar keblén kivül a jövő tanévre meghívandó biztosokat javaslatba hozza. II. Általános határozatok. 23) Azon intézkedés, mely jelenleg is fennáll, hogy t. i. valamely félév beszámithatására megkívántatik, miszerint hetenkint legalább 20 óra kimutattassék, ezentúl is fenntartatik, azon módosítással, hogy ez a negyedik és nyolczadik félévre is feltétlenül áll, és azon hozzáadással, hogy ezen heten* kinti 20 órába az élő nyelveken kivül minden, bármely tannlmányi szakban hallgatott tanórák beszámitandók. 24) Hogy valaki pályavégzett joghallgatónak tekintethessék és végbizonyitványnyal elláttathassák, nyolcz teljesen beszámítható félévet kell kimutatnia, és hogy ez idő alatt mindazon tantárgyakból, melyek úgy a két alapvizsgán, mint mindkét államvizsgálaton mint külön vizsgálati tárgyak szerepelnek, legalább egy félévi főcollegiamot hallgatott legyen. 25) Főcollegiumnak csak az tekinthető, mely legalább hetenkinti 5 órában tartatik. 26) Azonkívül kell, hogy minden joghallgató jogi tanfolyama alatt a bölcsészeti karnál két félévi collegiumot hallgasson, egy bölcsészetit és egy történelmit, mely mindegyik legalább hetenkinti 4 órából álló legyen.