Rendeletek tára, 1874
Rendeletek - 9. A m. k. pénzügyministeriumnak 1874. évi január 22-én 44497/ex 1873. sz. a. valamennyi m. k. pénzügyigazgatósághoz intézett körrendelete: a vámeljárásnál életbeléptetett könnyebbitések tárgyában.
MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1874. 143 megállapított azon engedélynek megadására, miszerint a vámtarifa szerint szerkesztett bevallás utólagosan nyujtassék be, illetőleg az árú- a vámhivatali vizsgálat eredményéhez képest vámoltassék meg : az utazók által saját használatukra behozott árúkra nézve a vasúti pályaudvarokban felállított vámhivatalok és fővámliivatali hatáskörrel fölruházott, pályaudvarokban felállított vámhivatali kirendeltségek feltétlenül, a kereskedelmi árúkra nézve pedig bizonyos korlátok közt Budapesten a budapesti fővámhivatal igazgatója, különben pedig a m. k. pénzügyigazgatóságok, illetőleg a pénzügyi felügyelőségek, valamint a vám- és adófelügyelők vannak felhatalmazva, A kereskedelmi árúkra vonatkozó ezen felhatalmazás kitérj esztetik — a következő kivétellel— mindazon esetekre, melyekben a vámilleték egy bevallásnál kétszáz forintot meg nem halad. Ezen, valamint az előbbi (2) pont alatt foglalt kedvezmény alól kivétetnek azon tárgyak, melyek csak különös engedély mellett hozhatók be, valamint olyanok is, melyek érték szerint vámolandók meg, ezekre nézve az eddigi szabályok maradván érvényben. 4) Hivatkozással az 1853. évi juniuslió 24-én kelt szabály 3. §. b) pontjára, megengedtetik, hogy szóbeli bevallások, olyan eseteken kivül, melyekben a megvámolás IL oszt. mellék-vámhivatalok hatáskörét felül nem múlja, ez utóbbiaknál oly esetekben is elfogadtassanak, melyekben marha húsz darabot meghaladó számban nem fordul elő, más áruknál pedig az azokért járó vámilleték tizenöt frtot meg nem halad. 5) A vámtarifa előemlékeztetésének 12. §. c.) betűje és az 1861. évi februárhó 22-én 9010 sz. a. kelt pénzügyministeri rendelet (18.61. évi rendeletlap IL sz.) értelmében a beviteli elvámolásnál és az árú-utalásnál megengedett próbamérés, ha a vámtarifának tökéletesen megfelelő bevallás nyújtatott be, mind azon árukra nézve megengedtetik, melyek az elegysúly (sporco) szerint vámolandók meg, továbbá azokra nézve, melyek egyenlő anyagból valók és egyenlő szerkezetűek,