Rendeletek tára, 1873

Rendeletek - 258. A m. k. igazságügyministeriumnak 1873. decz. 12-én 38164/J. M. közigt. sz. a. kelt rendelete: melylyel Sandal és Bogsán községek a sztropkói k. járásbiróságtól a girálti k. járásbirósághoz osztatnak be. - 259. A m. kir. honvédelmi ministernek 1873. nov. 25-én 43250/IV. sz. a. a köztörvényhatóságokhoz intézett rendelete: a hadsereg és a honvédség lószükségletének mozgósitás esetében fedezéséről szóló 1873 .évi XX. t. cz. foganatositása tárgyában.

668 MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TARA. 1873. tető férfiaknak közreműködésétől alig lehetend más, mint a közre kihatandó sikerterjes eredményt várni. A főispánokat egyben utasítom, hogy az illető bizott­ságokhoz a becslőket nevezzék ki ; a (czim) további feladata leend ugy általában, mint különösen az esetre, ha területén egynél több bizottság lesz, ezekhez az illető járási, illetőleg közigazgatási tisztviselőket, és állatorvosokat beosztani. Ott, hol csak egy állitási bizottság van, hol tehát az egész megye, szék stb. vagy város egyetlen állítási kerületet képez, önkényt érthetőleg a megye, szék, stb. valamennyi köz­ségei, illetőleg a város valamennyi részei, ezen egy állitási kerülethez fognak tartozni, de itt is a (czim) illetőleg az ala­kítandó bizottság föladata leend, az állitási helyeket, tekintet­tel a községek távolságaira, valamint a helyi viszonyokra, akképen állapitani meg, hogy előadandó esetben az állítás a lakosság minél csekélyebb megterheltetésével, és minél rövi­debb idő alatt foganatositható legyen. Ellenben azon törvényhatóságok, a melyekben több álli­tási bizottság fog alakíttatni, ezeknek működési körét képe­zendő állitási kerületeket is, t. i. az egy-egy kerülethez tar­tozandó községeket, és ezek közül az állitási helyeket is kell, hogy pontosan, és a fentebbiekben előadott követelményekhez képest meghatározzák. Teljesen a törvényhatóság belátásától függend a járáso­kat, vagy azoknak egy részét, az egyik vagy a másik állitási kerülethez sorozni, akkép, mint azt a helyi viszonyokhoz képest czélszerûnek véli, és e részben nem támadhat kétség arra nézve sem, hogy ott, hol több szolgabírói járás van egy állitási kerületben, — mely eset a legtöbb megyében fordul elő, — melyik szolgabíró legyen a bizottság tagja? mert az illető szolgabíró, vagy az állitási kerülethez osztott város tiszt­viselője, csak addig vesz részt abizuttságban, mint annak tör­vény szerinti tagja, mig a saját járását, vagy városát illető lóállitás tart; azután pedig ennek helyét azon szolgabíró, vagy városi tisztviselő foglalja el, kire az állítás sora következik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom