Rendeletek tára, 1871

Rendeletek - A HATÁRŐRVIDÉK RENDEZÉSÉRE VONATKOZÓ LEGFELSŐBB ELHATÁROZÁSOK - 12. Városi rendtartás a horvát-szlavon határőrvidéki városok számára.

MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1871. 105 rek rokonságban vagy sógorságban állanak egymással, egyszerre a polgármesteri, és helyettesi állomást be nem tölthetik. 17. §. A választást a városi tanács legidősb tagja, mint korelnök vezeti. A választás szavazás által történik, a mennyiben minden választó a szerint, a mint csak polgármestert, vagy egyszersmind annak helyettesét is kell választani, a városi tanács tagjai közül egynek vagy kettőnek nevét egy szavazó czédulára felirja. A választás érvényességéhez megkívántatik, hogy a városi tanácsosoknak legalább két harmadrésze részt vegyen benne. Ha e szám nincs jelen, a korelnök póttagokat is hivhat be. Megválasztottnak az tekintendő, ki a szavazatok átalános többségét nyerte. Ha átalános többséget senki sem nyer, uj választás történik azon két városi tanácsos felett, kik az első szavazásnál a legtöbb szavazatot kapták. Szavazategyenlőség esetetén a sors dönt. Ha a szavazatok többsége oly személyre esik, kit a 16. §. kizár a hivatalból, a korelnök uj választást rendel el és azt foganatositja. A polgármester és helyettesének megerősitési joga a főparancsnokságot illeti. 18. §. A polgármester és helyettesének hivataloskodása hat évig tart. A városi tanácsosok és póttagok szintén hat évre választatnak; de ugy, hogy fele részök három évenkint kilép és uj választás által pótoltatik. Az első kilépők sorshúzás által határoztatnak meg. Utóbb mindig azok lépnek ki, kik hat év előtt választattak. A kilépésre kötelezett tagok az uj választás megtör-