Rendeletek tára, 1871

Rendeletek - A HATÁRŐRVIDÉK RENDEZÉSÉRE VONATKOZÓ LEGFELSŐBB ELHATÁROZÁSOK - 10. Törvény 1871-dik évi junius 8-káról, a katonai határőrvidék némely közigazgatási intézményeinek módositása iránt.

92 MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1871. létrejött osztokodási okmányok a felekre nézve azon naptól fogva bírnak kötelező erővel, a melyen azokat a közigazgatási kerületi hatóság előtt kiállították. Az építkezések módját illetőleg csak a tűzveszélyek elháritását czélzó épitési-, továbbá az egészségügy-rendőrségi szabályok tartandók szem előtt. Mindamellett oda kell működni, hogy lehetőleg szilárd, lakályos épületek emeltessenek. 7. §. Azon határőrvidéki házközösségek, vagy ezeknek egyes családágai, melyeknek kebeléből a sorhadban vagy a határőrvidéki igazgatásnál senki nem szolgál, s melyek nem is birnak fi-utódókkal, minden, szavazásra és visszalépésre jogosaltnak, vagy a házból végkielégités nélkül kilépett tagnak megegyezése és az ezred- (titeli zászlóalj) parancsnokság jóváhagyása mellett a házközösségi köteléket feloldhatják s a házközösségre nem kötelezett határőrvidéki lakók sorába léphetnek át a nélkül hogy a házközösségi osztály törvényes feltételeihez kötve lennének. A szolgálatban állók három évi szolgálatidejük lejártával határőrvidéki törzsházukból házasságbeli hozzátartozóikkal együtt még akkor is kiléphetnek, és az őket megillető, a fi- és nő-családtagok számához képest a házközösségi vagyonból rájuk eső részekkel való végkielégittetésüket még azon esetben is követelhetik, ha a házközösségi osztozkodás törvényes föltételei nem forognak is fenn. A házközösségek e részt kiszolgáltatni kötelesek. Ha ennek megállapítása iránt a családban megegyezés nem jön létre, akkor az egész közös vagyon felosztását a községtanács eszközli. Az eldöntés, a felebbvitel fentartása mellett, a politikai hatóságokat illeti. Az ilynemű osztozkodások folytán ujonan támadó