Rendeletek tára, 1871
Rendeletek - A HATÁRŐRVIDÉK RENDEZÉSÉRE VONATKOZÓ LEGFELSŐBB ELHATÁROZÁSOK - 7. Rendelet a határörvidéki honvédségről és népfölkelésről.
MAGYARORSZÁGI KENDELETEK TÁRA. 1871. 43 Ezen nyilvántartás a helyi századok, továbbá a határőrezredek, illetőleg a titeli zászlóalj parancsnokait illeti. A honvédcsapatok törzsének s tiszti karának tettlegesitése béke idején a határőrvidékben nem történik. 8. §. Tettlegesités esetében a honvédség ruházattal és felszereléssel láttatik el. 9. §. Békében minden honvédkötelezett elszabadságoltatik s polgári foglalkozása után láthat. 10. §. A honvédség tiszti kara következőleg alkottatik : a) a seregben szolgáló tisztek átlépése által; b) a nyugalmazott állomány alkalmatos tisztjeiből; c) oly tisztekből, kik rangmegtartással léptek vissza, a mennyiben védkötelezettségöknél fogva nem alkalmaztatnak mint tartaléktisztek; d) más általános tiszteletben álló egyénekből, kik a seregbeli kötelezettségeiknek eleget tettek, s a tiszti állás betöltésére szükséges képességgel birnak; e) oly altisztekből, kik a tiszti vizsgát jó sikerrel kiállták, s egyébként is tisztekül képesitvék ; f) oly tartaléktisztekből, kik szolgálatidejöket a seregben kitöltötték, vagy mozgósitás esetében a honvédséghez tétetnek át (védszabályzat 20. §.) ; g) háború esetében magában a honvédségben való fokozatonkinti előléptetés által, a seregben fennálló alapelvek szerint. Minden honvédtisztnek az osztrák-magyar birodalomban állampolgári joggal kell bírnia, vagy azt megszereznie. A honvédtiszteknek az osztagokba való beosztásánál azok állandó lakhelyére lehetőleg tekintettel kell lenni. 11. §. A honvédség törzs- és főtisztjeinek kinevezése