Rendeletek tára, 1871

Rendeletek - 50. A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi m. kir. ministernek 1871-dik éri julius hó 9-én 7315. szám alatt a m. kir. vesztegintézet igazgatóságához intézett rendelete a vesztegintézetek hivatalos müködésének szabályozása tárgyában. (Ehez egy utasítás •/. alatt.)

264 MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1871. származó következményekről, röviden s érthetően kitanitandók és megesketendők. A beállitott marhához rendelt vesztegintézeti szolgák, szüntelen osztályaik mellett tartoznak maradni, és a marhát, valamint a hajtókát szakadatlanul Őrizni, a nélkül azonban, hogy a marhával, vagy a hajtókkal érintkezésbe jöjjenek. Tartoznak továbbá a felügyeletökre bízott állatok és marhahajcsárokat folyton éber őrszemmel kisérni ; oly módon : hogy idegen, azaz a marhaszállitmányhoz nem tartozó az aklokhoz és veszteglés alatt levő marhához ne közeledjék; hogy a különböző osztályok állatai közt összeelegyedés elő ne fordulhasson; — végre hogy egyes, — egy és ugyazon birtokos tulajdonához tartozó külön osztályokba elhelyezett darabok, ki ne cseréltessenek, vagy éppen el ne hajtassanak, vagy helyökbe mások ne tétessenek. Minden legkisebb ilyféle észlelésre vonatkozó vagy a veszteglő állatok egészségi állapotában előfordult legcsekélyebb változás is, — a kirendelt felügyelő szolga által,— az intézet főnökének azonnal feljelentendő. Ezen kivül pedig köteles a vesztegintézeti vezető, vagy szakértő helyettese, vagy megbízottja, — pontos szemle által, az állatok egészségi állapotáról — legalább egyszer minden 24 órában és pedig az etetés idejekor magának személyes meggyőződést szerezni. A takarmány a hatóságok által előlegesen beszerzett készletből egy különösen e czélból kiszemelt egyén által, a szükséglethez képest lófogatu szekérrel is, — az erre nézve rendelt helyekre