Rendeletek tára, 1871

Rendeletek - 36. A m. kir. igazságügyministernek 1871. május 14-én 1498. eln. sz. a. kelt rendelete a marosvásárhelyi sajtóbiróság előtt követendő eljárás iránt.

206 MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1871. minden idegenszerűt, mi az esküdtek figyelmét másfelé téritvén, őket tévedésbe hozhatná. 71. §. Az összefoglalás után az elnök felteszi az esküdtek által megfejtendő kérdéseket. 72. §. Ezen kérdéseknek mindenkor a vádbeli vétség minő ségéhez alkalmazottaknak, de egyszersmind oly tisztáknak és határozottaknak kell lenni, hogy azokra az esküdtszék mindig egyszerűen „igen^-nel vagy nemmel" felelhessen. Egyik kérdésnek minden esetben annak kell lenni: „ vájjon meg vannak-e az előadottak után lelkiismeretökben győződve az esküdtszéki tagok, hogy a vádlott cselekedte azt, miről a vádlevélben vádoltatik ?

a Egy másik kérdésnek pedig azt kell tartalmazni: „vájjon az, mit a vádlott cselekedett, oly cselekvés volt-e, minőnek az a vádlevélben állíttatik ?

ítf így például, midőn valaki arról vádoltatnék, hogy a sajtó utján közlött valamely iratában a törvényes felsőség elleni engedetlenségre lázított, egyik teendő kérdés az volna : „vájjon az előadottak után meg vannak-e az esküdtszéki tagok lelkiismeretökben győződve, hogy a vádlevélben felhozott azon iratnak valósággal a vádlott volt szerzője? Egy másik kérdés pedig az volna : „vájjon meg vannak-e arról is győződve, hogy azon iratnak a vádló által kijelölt szavai valósággal lázítók a törvényes felsőbbség ellen ?" 73. §. A mondott kérdéseken kivül egyes esetekben más oly kérdések is fejlődhetnek ki a körülményekből, melyeknek az esküdtszék általi eldöntése szükséges. Ezek minden egyes esetben a bíróság belátására bizvák.