Rendeletek tára, 1871

Rendeletek - 27. A m. kir. földmivelés ipar- és keresk. ministernek 1871 évi május 31-én kelt rendelete a tengeri keresk. hajók köbözéséről szóló törvényczikk végrehajtása tárgyában.

MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1871. 157 felülről lefelé 1—5 folyó számokkal jelöltetnek. A második és negyedik fél szélesség négygyei, a 3-dik kettővel szoroztatik. Ezen szorzatok összege, hozzáadva az 1-sö és 5-ik fél szélességet a keresztmetszet magasságának hatod részével szoroztatik. A szorzat kifejezi azon keresztmetszet sik területét, mely a hosszúság illető osztópontjának megfelel. Ha azonban a középső hajó keresztmetszet magassága 487 méternél nagyobb, minden keresztmetszet magassága 6 egyenlő részre osztatik, és a vízszintes félszélességek az öt osztópontnál, valamint a magassági vonal felső és alsó végeinél úgy méretnek, mint az fennebb mondatott. Minden keresztmetszetnél a megmért fél szélességek felülről lefelé 1—7 folyó számokkal jelöltetnek meg. A 2-ik, a 4-ik és 6-ik félszélesség négygyei, a 3-ik és 5-ik kettővel szoroztatik. Ezen szorzatok összege, hozzáadva az 1-ső és 7-ik fél szélességet, a keresztmetszet magasságának */

9 részével szoroztatik. A szorozat kifejezi azon keresztmetszet sik területét, mely a hosszaság illető osztó pontjának megfelel. 4. §. Miután az összes osztópontok keresztmetszeteinek sik területe kiderittetett, a tonna-tartalom kiszámítása a következő módon foganatosittatik. A keresztmetszetek sik területei elülről hátrafelé 1. 2. 3. stb. folyó számokkal ugy jelöltetnek meg, hogy az 1 szám a hajó elején (prora) való hosszaság végponti metszetének a legmagasabb szám pedig a hajó hát (poppá) hosszaság végponti metszetének felel meg. A 2. §-ban foglalt szabályokat követve bármily számú részekre osztatott is a hosszúság, a második és minden további páros számú keresztmetszet négygyei, a harmadik és minden további páratlan számú keresztmetszet