Rendeletek tára, 1870

Rendeletek - MÁSODIK RÉSZ. Az uj telekkönyvek vezetését tárgyazó szabályok.

MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TABA. 1870. 47 zések vagy előjegyzések megengedtethetnek,* azoknak jogi hatálya azonban attól függ, vájjon a tulajdonjog elő­jegyzése igazoltatik-e, vagy sem. Ha a tulajdonjog előjegyzése igazoltatik, ugy az igazo­lás bejegyzésével egyszersmind mindazon bekeblezések és előjegyzések, melyek a korábban bekeblezett tulajdonos ellen azon kérvény benyújtása után eszközöltettek, mely­nek folytán ellene a tulajdon előjegyzése történt, hivatal­ból kitörlendők. Ha ellenben a tulajdonjog előjegyzése kitöröltetik, ugy egyszersmind az ezen előjegyzésre nézve történt min­den bekeblezések és előjegyzések hivatalból kitörlendők. Ezen szakasz határozatai azon esetre is alkalmazan­dók, ha valamely bekeblezett hitelező ellen követelésének más személyrei átruházása előjegyeztetett. d) Csőd esctdben. 76. §. A csőd megnyitásától fogva a közadós ellen, annak ingatlanára zálogjog semmiféle követelés miatt nem sze­reztethetik. Az ingatlan javakra oly bekebelezések és elő­jegyzések azonban, melyek még a csőd megnyitása előtt az illető telekkönyvi hatóságnál kérettek, a csőd megnyi­tása után is megengedtetnek és foganatosíttathatnak ; és dologbani jogot adnak azon naptól fogva, melyen a fél kérvénye vagy valamely hatóság e végetti megkeresése a telekkönyvi hatósághoz eljutott. Ellenben a csőd megnyi­tása után a csődtömeg gondnoksága által a csődvagyonra zálog- és más dologbani jogok engedtethetnek, a mennyi­ben a gondnokság erre hatáskörének korlátain belül föl van jogositva.

Next

/
Oldalképek
Tartalom