Rendeletek tára, 1868
Rendeletek - 85. A m. kir. bel- és igazságügyministeriumoknak a m. kir. pénzügyministeriummal is közölt 1868. évi márczius 11-kén kelt rendelete, az erdélyi kir. biztoshoz, az országbiróhoz: a hétszemélyes tábla erdélyi osztályához, a marosvásárhelyi törvényes királyi itélőtáblához és a nagyszebeni kir. főtörvényszékhez: a székely urbériségek tárgyában.
Magyarországi Törvények és Rendeletek Tára. 186<\ I. 261 a majorságföldeket és székely örökséget vette ki ; söt az ugyanazon évi 4-ik t. czikk a székel)- földet az úrbéri állományok osztályzatába is belefoglalta ; továbbá, hogy az 1848-ik évi erdélyi országgyűlés 4. t. czíkkének 6-ik §-a szintén csak a székely örökséget sorolta a tiszta majorságok közé; ezek szerint az urbériség létezése a székely földön kétségbe nem vonható, s a most felemiitett törvényhozási előzmények után a feladat nem lehet egyéb : mint egy részről a székely urbériségek, más részről pedig a tiszta majorságot képező székely örökségek igazolásánál követendő bizonyítási eljárást szabályozni. Miután pedig Erdély korábbi alkotmányos törvényhozása e téren is a döntő irányelveket már megállapitá; miután különösen az 184 6 | 7 évi 3-ik t. ez. 1. §-a az urbériség alapjául az 18 19 j 20 . évi összeírást fogadta el ; miután továbbá az 1848: 4-ik t. ez. 6-ik §-a világosan kimondotta : miszerint mind azon telkek és földek, a melyekre nézve az adófizető és fegyverviselő székely tulajdonosok be nem bizonyíthatnák, hogy azok székely örökséget képeznek, úrbéri természetüeknek tekintendők; miután elvégre az erdélyi úrbéri viszonyok tárgyában 1854. én június 21-én kibocsátott legfelsőbb rendeletnek nem lehetett, s nem is volt czélja a korábbi alkotmányos törvényhozás által felállított elveket megmásítani, sőt inkább czélja csak az lehetett és volt, hogy a gyakorlati eljárást amaz elvek életbeléptetésére szabályozza ; mindezekből önként következik : hogy a mennyiben a most emiitett legfelsőbb rendelet intézkedései hézagokat mutatnának fel, vagy némely szabályok értelme kétely tárgyát képezhetné : mind a fennforgó hézagok betöltésére, mind pedig a kétes szabályok valódi értelmének megállapítására nézve, az irányt a korábbi alkotmányos törvényhozás elveiből kell meríteni.
