Rendeletek tára, 1867

Rendeletek - 17. A ministerium előterjesztvénye 1867. febr. 25-ről a köztörvényhatóságok visszaállitása tárgyában. (Határozattá emelte a képviselőház márcz. 8-án, a főrendek háza márcz. 11-én.)

32 Magyarországi Törvények és Rendeletek Tára. 1867. a midőn ily egyetértés nem jönne létre, semmi zsinórmérté­ket nem nyújt, — részint pedig az oly választásnál, mely az összes tiszti-karra kiterjed, súrlódások nélkül nem is igen volna kivihető. Kimondatni kéri tovább a ministerium azt is : 3-szor. Hogy a főispán alkalmatos egyéneket, különösen pedig a birói hivatalokra jogtudományban jártasokat jelöl­jön ki. 4-szer. Hogy a megyei törvényszékek rendes elnökei, a megyék végrendezéseig az alispánok legyenek, s többi tagjai szintúgy tisztújítás alá tartozzanak, kivéve azonban a telekkönyvi rendes előadókat s átalában a telekkönyvi hivatalok kezelő személyzetét, kiket a megyék végleges rendezéséig tisztujitás alá venni a birtok- és hitelviszonyok megzavarása nélkül azért nem lehetne, minthogy a szolgá­lat ezen ága folytonosságot és különös szakképességet igényel. 5-ször. Hogy a megyei törvényszékek működése foly­tonos vagyis az állandó törvényszékek eszméjének megfe­lelő legyen. 6-szor. Hogy a megyei bizottmányok s tisztviselők csak a megyék végleges szervezetének tettleges életbelépteté­séig maradnak állásukban s hivatalukban, akkor pedig a bizottmányok s tisztikar ujabb megalakulása akként fog történni, a mint ez iránt a törvényhozás intézkedni fog. Végre, hogy addig is, mig a nemzetiségi kérdés tör­vényhozási uton elintéztetik, minden félreértésnek s aggo­dalomnak, mely ezen kérdés méltányos megoldását csak nehezitené, eleje vétessék, — szükségesnek találja a mi­nisterium : 7-szer. Hogy az 1848: 16. t. ez. e) pontja annyiban, a mennyiben a megyei bizottmányok köztanácskozási nyel­veül kizárólag a magyart rendeli, a törvényhozás további intézkedéséig felfüggesztessék. A mi a sz. kir. városokat, az első biróságu rendezett

Next

/
Oldalképek
Tartalom