Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.

Ülésnapok - 1985-67

5525 Az Országgyűlés 67. ülése, 1989. november 23-án, csütörtökön 5526 ELNÖK: Öt főnél nem működik a szavazógép, azonban a kétharmados többség így is megvan. Természetesen a képviselőtársaknak igazuk van, ha ők is szavazni szeretnének. Akinél a szavazógép nem működött, kérem, tartsa fel a kezét, amennyiben egyetért dr. Ádám Antal jelölésével. {Megtörténik.) Köszönöm, a döntés nem változott, az Országgyűlés elfogadta dr. Ádám Antal jelölését. Kérem a tábla letörlését. Új szavazás következik. Aki egyetért dr. Kilényi Géza alkotmánybíróvá történő jelölésével, kérem szavazzon. (Megtörténik.) Megkérdezem, szavazott-e ellene valaki azok közül, akiknek nem működött a szavazógépe. (Nincs). Tartózkodott-e valaki? (Nem). Megállapítom, hogy dr. Kilényi Géza alkotmánybíróvá történő jelölésével az Országgyűlés egyetért. Dr. Sólyom László alkotmánybíróvá történő jelölésével egyetért-e az Országgyűlés? Kérem szavazzunk. (Megtörténik.) Köszönöm. Akiknél a gép nem működött szavaztak-e ellene, vagy tartózkodtak-e a szavazástól? Nem. Köszönöm, az Országgyűlés elfogadta dr. Sólyom László jelölését. Dr. Solt Pál alkotmánybíróvá történő jelölésével egyetért-e az Országgyűlés? Ellenszavazat, tartózkodás volt-e azoknál, akiknek nem működik a szavazógépe? (Nincs). Köszönöm, megállapítom, hogy az Országgyűlés egyetértett Solt Pál jelölésével. Elfogadja-e a jelöltként az Országgyűlés dr. Zlinszki Jánost? Kérem szavazzunk. (Megtörténik.) Ahol a gép nem működött, volt-e valaki ellene, tartózkodtak-e a szavazástól? (Nem). Megállapítom — amit már egyszer megtettem —, hogy dr. Ádám Antal, dr. Kilényi Géza, dr. Sólyom László, dr. Solt Pál és Zlinszki János alkotmánybíróvá történő jelölését az Országgyűlés elfogadta. Most megkérdezem, hogy dr. Nyikos László jelölését az Állami Számvevőszék elnökhelyettesévé történő választásához elfogadja-e az Országgyűlés? (Kérem a tábla letörlését). Kérem szavazzunk. (Megtörténik.) Ahol a szavazógép nem működött, tartózkodott-e valaki a szavazástól, vagy szavazott-e ellene? Nem, Dr. Nyikos László jelölését az Országgyűlés elfogadta. ELNÖK: Megjegyzem képviselőtársaim, hogy az általunk hozott törvény szerint ezt a tortúrát nem kellett volna elvégezni. Kérem az Országgyűlés főtitkárát, gondoskodjon a szavazólapok elkészítéséről. Tisztelt Képviselőtársaim! Most térünk rá következő napirendi pontunkra, az adótörvény-javaslatok megtárgyalására. A törvényjavaslatokat az állandó bizottságok többsége megtárgyalta. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság úgy foglalt állást, hogy a három adótörvény nem alkalmas a tárgyalásra és javasolja a Kormánynak a törvényjavaslatokvisszavonását. Á reform, valamint a terv- és költségvetési bizottság együttes ülésén olyan határozatot hozott, amely szerint javasolja az Országgyűlésnek, hogy a törvényjavaslatok részletes vitában kerüljenek megtárgyalásra. Ugyanez az együttes bizottság megtárgyalta, valamint állást is foglalt a száznál több módosító indítvány fölött, amelyről gondolom a jelentést képviselőtársaim megkapták. (Közbeszólások: Nem, nem!) Akkor perceken, vagy remélhetőleg fél órán belül meg fogják kapni. Tisztelt Országgyűlés! A Kormány által beterjesztett törvényjavaslatot a Házszabályok szerint az Országgyűlés köteles megtárgyalni. Az általános vita lezárásáig az előterjesztő a törvényjavaslatot visszavonhatja vagy átdolgozásra visszakérheti. Az általános vita lezárása után az elnök javaslatára az Országgyűlés szavazással dönt, hogy a törvényjavaslatot részletes vitára bocsátja vagy elutasítja, illetőleg átdolgozásra visszautalja az előterjesztőnek. Képviselőtársaim! A Kormány a törvényjavaslatokat nem vonta vissza, így megkezdjük azok tárgyalását. A négy törvényjavaslatról a miniszter együttesen tartja meg expozéját és a bizottsági előadó is egy felszólalásban ismerteti a bizottság véleményét a törvényjavaslatokról. A vitát azonban úgy célszerű lefolytatni, hogy az egyes adónemekre vonatkozó törvényjavaslatokat egyenként tárgyaljuk meg, s külön-külön döntünk azok sorsáról is. A döntést azonban előreláthatólag csak pénteken hozza meg az Országgyűlés, tekintettel a sok módosító javaslatra és elsősorban arra, hogy képviselőtársainknak módja legyen a jelentés — mármint a bizottsági jelentés — alapos tanulmányozására. Most kérem dr. Békési László pénzügyrninisztert, tartsa meg expozéját. DR. BÉKÉSI LÁSZLÓ: Tisztelt Országgyűlés! Az adókorszerűsítési program keretében a Kormány négy törvényjavaslatot terjeszt az Országgyűlés elé. Javasolja a vállalkozási nyereségadó, a személyi jövedelemadó, az általános forgalmiadó, valamint indítványozza az állami tulajdon utáni részesedésről szóló törvény megalkotását. A törvényjavaslatok előkészítése során a szakmai és bizottsági vitákon, miként az várható volt, jelentős érdek- és véleménykülönbségek kerültek felszínre, amelyek szenvedélyes vitákhoz, néha szélsőséges megnyilatkozásokhoz is vezettek. Az egyes adótörvények konkrét javaslatai körül kialakult vita mellett néhány alapvető, koncepcionális véleménykülönbség is kirajzolódott. Mindenekelőtt ezekről szeretnék szólni. A kiélezett viták első nagy csoportja alapvetően gazdaságpolitikai, ezen belül adópolitikai, adófilozófiai kérdéskör. A lényege: vajon dinamizálható-e a gazdaság rövid távon és gyors ütemben, és az adók radikális csökkentése képes-e kiváltani és megalapozni egy nagymértékű gazdasági növekedést? A gyors ütemű gazdasági növekedés feltételeiről és esélyeiről az első napirendi pont keretében bőven esett szó. Világossá vált, hogy a korszerűtlen gazdasági szerkezettel, technikai lemaradással és tőkehiánnyal küzdő magyar gazdaság, a hatalmas adósságterhek szorításában drasztikusan csökkenő szocialista piaci értékesítési feltételek mellett nem képes rövid távon dinamikus növekedésre. A belső piac élénkítésének, a fogyasztás növelésének pedig határt szab ingatag fizetőképességünk, gazdaságunk importigényessége. Ilyen körülmények között a gazdaság gyorsütemű és általános dinamizálása az eladósodásunkat katasztrofálisan növelő 1985-ös gazda-