Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.

Ülésnapok - 1985-66

5493 Az Országgyűlés 66. ülése, 1989. november 22-én, szerdán 5494 Úgy gondolom, végül is két lehetőség áll előttünk. Vagy azt támogatjuk, hogy maradjon az önkormányzati törvény megalkotásáig — ha nem tudunk jobbat — ez a rendszer, amit — úgy gondolom tovább kell még munkálkodni, vagy az, amit Békési miniszter úr javasolt: hogy térjünk át — miután a gyors változást külső és belső kényszer összességében diktálja — az új tanácsi finanszírozási rendszer egyes elemei bevezetésére. Azonban mi ezt így nem tudjuk elfogadni és itt szeretnék a kiegészítő javaslattal élni: hogy a személyi jövedelemadó ne 4000 Ft/fő-ig legyen megemelve. Azt kérném és úgy gondolom, hogy további vizsgálatokat ennek irányába kellene folytatni, hogy közelítse meg az országos átlagot. Ezzel garanciát lehetne kapni a kormányzattól ahhoz, hogy az 1989-es szintet lehessen tartani. Számolni kell ugyanakkor azzal az egyre erősödő helyi törekvéssel, hogy a társközségek egyre nagyobb száma kéri vissza az iskolát, tanácsot és egyéb alapellátást, s ennek vannak pénzügyi feltételei. Ezzel még anyagi oldalról természetesen a Kormány eddig nem számolt, így csak igénygerjesztés folyik ezen a téren. Ezt a politikai folyamatot is — úgy gondolom — végig kell gondolni, hogyan lehet preferálni, vagy pedig egyértelműen meg kell mondani, hogy nem lehet felvállalni. Kérem a tisztelt Házat, hogy végleges döntésénél javaslataimra legyen tekintettel. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK: Köszönöm szépen. Szolnok megye 12. választókerületének képviselője, dr. Bugán Mihály felszólalása következik. az eddig vegyes jellegű, osztogató típusú rendszerrel, egyértelműen normativitást célozva meg. E feladat felvállalásában az előkészítő, modellező munkálatok precíz végzésében és koordinálásában mindenképp kiemelkedő a Belügyminisztérium jól felkészült szakembergárdájának kezdeményező tevékenysége. Azonban itt meg kell jegyezni, hogy a lefolytatott modellezés ideje rövidnek tűnik. Megítélésem szerint itt egy elmélyült műhelymunkára van szükség. Egy ilyen korszakos jelentőségű váltás bevezetése és előkészítése konkrétabb és alaposabb feltáró munkát igényel. Mindezekből adódóan szükséges, hogy az 1990-es évet az átmeneti évnek tekintsük. Nem baj az, hogy a legproblémásabb esetekben nem normatív, hanem közvetlen módon nyújtanánk segítséget. Már maga a bevezetésre javasolt támogatási rendszer is tartalmaz ellentmondásokat. Például a normatív állami támogatások egyik elemét jelentő kétmillió forintos települési támogatás normativitása is csupán látszólagos. A települések között egyik oldalról indokolatlanul nivellál, hiszen a város ugyanannyit kap, mint a község, másfelől viszont erősen differenciál, így például az egy lakosra vetített átlagos támogatás a soktelepülésű Baranya megyében több mint négyszerese az öt alföldi megye átlagos támogatásának. A sajátos településszerkezet miatt egy differenciált támogatás jobban szolgálná a helyi érdekeket. Sokakat hoz hátrányos helyzetbe ez a szabályozás. Mivel a személyi jövedelemadó mértéke rendkívül szoros kapcsolatban van az iparosodottsággal, a száz aktív keresőre jutó ipari foglalkoztatottakkal, az ipari átlagkeresetekkel, mindenekelőtt a vidéket érinti, ezen belül különösen döntően az agrárjellegű Alföldet és az ipari telephelyekkel nem rendelkező falvakat. Ezek alkotják ma is hazánk gazdaságilag elmaradott térségeit. Nehezíti továbbá a kedvezőtlen szociális összetételű települések helyzetét is, ahol a tanácsi működési kiadások negyede, harmada fordítódik szociális célokra, intézményműködtetésre. Itt kívánom megjegyezni, hogy hiába van a fővárosban, vagy nagyobb városokban egyegy orvosra két-három rendelő is, míg a kisebb falvakban az az egyetlen egy rendelő is rosszul van felszerelve, vagy a körzetünkben élő, amúgyis kevés számú fiatalnak nincs elég pad az iskolában, sem a gimnáziumokban, sem a szakmunkásképzőkben. Az új általános normatív jellegű szabályozás pedig magában hordja azt a veszélyt is, hogy az eddigi központi döntések útján kialakult óriási területi különbségek konzerválódhatnak. A vidéknek, s általában a falvaknak is kevesebb lesz a pénze. A megyékben 46 nagyközségi tanácsból 16 esetben a jövő évi bevételek már a működési kiadásokat is csak nehezen, vagy nem fedezik. Választókörzetem kilenc községének öt tanácsa közül pedig háromnál van ilyen probléma. Éppen ezért a helyi tanácsi vezetőkkel folytatott beszélgetéseim tapasztalatai alapján mondhatom, hogy a szabályozás ilyen jellegű bevezetése e körben nem találhat igazi támogatásra. Sérelmezik azt is, hogy véleményük, kétségeik, vagy annak kifejezésére a szabályozás részletesebb értelmezésére igazán sem teret, sem ez esetben eddig még lehetőséget sem kaptak. A bevezetésre kerülő új DR. BUGÁN MIHÁLY: Tisztelt Országgyűlés! A korszakos változások és a törvényalkotások korát éljük. Folyik az államháztartási és önkormányzati törvény előkészítése. A tanácsi szabályozás átalakítása, normatívvá tétele e két terület közötti egyik összefüggésként jelenik meg. Az önkormányzatiság, annak gazdasági megalapozása, a tanácsi szabályozó rendszer átalakításának szükségessége nem először jelenik meg a tisztelt Ház asztalán. Folyik a műhelymunka. Kísérleti számítások készülnek, a Kormány pedig áttekintette az előkészítés helyzetét és állást foglalt több elvben és elsősorban a főbb elvekben, illetve azok gyakorlati megvalósításának leglényegesebb kérdéseiben. Nem akarom a szabályozási munka technikai részleteit elemezni, de kénytelen vagyok a figyelmet ráirányítani arra, hogy az önkormányzati szabályozás jelenleg elgondolt modellje az ország területi fejlettségében, jövedelmiviszonyaiban meglévő jelentős különbségeket, — úgy is mondhatnám, hogy torzulásokat rávetíti a tanácsok által ellátandó infrastrukturális feladatok anyagi megalapozására. Vagyis, amíg az egyik oldalon hirdetjük az elmaradott térségek, települések helyzetén való javítás szükségességét, a kis települések népességmegtartó képességének fokozását, addig a másik oldalon éppen ezeket hozzuk döntő többségükben kiszolgáltatott helyzetbe, konzerválva és fokozva a kialakult rossz helyzetet. Mire alapozom ezt? A bevezetésre jogosult új tanácsi szabályozás jelentős előrelépésként tekinthető a tekintetben, hogy szakít